Napi Hírek, 1936. október/2

1936-10-28 [0380]

Kelemen Kornél általában helyesnek tartja a javaslat elvi jelentőségű intézkedéseit. A sokat panaszolt felügyeleti jog tekintetében az az álláspontja, hogy az autonómia nincs veszélyeztetve, legfeljebb arról lehetne szó, hogy ez igazságügyminiszter felügyeleti jogát még kategorikusabban irják körül, A kamarai tagdijkivetési rendszer megváltoztatását kéri olyképen, hogy az ügyvédeket kategóriákba sorolják. /Lázár .Andor igazságügyminiszter ehhez hozzájárult./ k zártszám kérdésében elvileg azokkal tart, akik a szabad ügyvédség álláspontján vannak, de a mai viszonyok között a szabadügyvédség elvének fenntartása egyet jelentene az ügyvédi testület teljes anyagi és erkölcsi elsorvadás-j-vsl. k javaslat a kötelességeket és jogokat nem igazságosan osztja ki, mert sokkal több kötelesség hárul az ügyvédekre, mint jog. A kötelességekről szóló egyes szakaszok jogbizonytalanságot teremtenek és alkaimat adnék az ügyvedek zaklatásira. Helyesli például, hogy a sajtónak ne lehessen a családi életet vagy mások becsületét érintő közleményeket adni, viszont kéri az ügyvédek részére azt a jogot, hogy a sajtóban igazságtalanul megtámadott felet a sajtó nyilvánosságán keresztül is védelmezhesse, k k bírói költségmegállapitásokkal kapcsolatban kéri, hogy akkor is köteles legyen a bíró az ügyvédi költséget megállapítani, ha az ügyvéd a költségjegyzékben csak az elvégzett munkákat sorolja fel, de nem ad díjfelszámítást, k könyvvezetés tekintetében az a kérelme, hogy csak vagyonkezeléssel foglalkozó ügyvédek legyenek kötelesek főkönyvet és feljegyzéki könyvet vezetni, egyébként maradjon fenn az eddigi állapot. Ha azonban a miniszter súlyt helyez a könyvek vezetésének kötelezettségére, akkor történjék gondoskodás arról, hogy a bíróság előtt a szabályszerűen vezetett ügyvédi könyveknek bizonyító^erejük legyen. Szóbahozta azt a visszásságot, hogy a bankok^ügyvédeket alkalmaznak aránylag kis fizetéssel, viszont a behajtási ügyekben a bankok javára befolyt összeget a bankok saját számlajukre"könyvelik el. Ez ellen feltétlen orvoslást kér, mert az Ügyvédi karral szemben épen a behajtási ügyekből kifolyólag van rengeteg panasz az eladósodott felek részéről. A^fegyelmi eljárás kérdésénél szemben a javaslattal a vádelv elapján áll. Nem helyesli, hogy a kúria előtt minden esetben szóbeli tárgyalás legyen, elegendő hogy csaks akkor legyen köteles a kúria szóbeli tárgyalást kitűzni, ha valamelyik fél ezt a felebbezésben kifejezetten kéri. Egyébként köszönetet mond az igazságügyminiszternek, hogy vállalta azt a sok ódiumot, ami a javaslat előterjesztésével járt és a javaslatot elfogadja. Némethy Vilmos elismeri azoknak az erkölcsi hiányoknak a fennforgását, amelyek a javaslatban foglalt rendezést indokolják. Az erkölcsi hiányokat nem kizárólag gazdasági okokban látja, s ezzel a javaslattal, amely önmagába* visszatérő görbevonal alakjában akarja a zártszámot megvalósítani,s emellett mellékajtókat hagy az ügyvédhelyettesi intézménnyel, egyedül orvosolhatónak nem is tart ja.A gazdasági okok mellett az a jogbizonytalanság, amelyben minden ügyvéd felteheti, hogy Derét megnyeri és igy minden pert megindítanak, továbbá a perrendtartás által nyújtott perhuzási lehetőség, valamint a végrehajtási törvény által lehetővé tett költségokozás,minden olyan hiányok, amelyek orvoslandók ezzel r kérdéssel kapcsolatban, s csak akkor van jogosultságuk a 75-87. szakaszoknak. A javaslattól különállóleg rámutat arr*, hogy olv^n helyzetet kell teremteni, amely közérdekből nemcsak a perekből nyújt megélhetést az ügyvédnek. A jegyzői magánmunkálatok megszüntetését követeli s megszálltterületi tapasztalatából igazolja, hogy kevesebb per mellett sokkal többet keres rz ügyvéd, kz okirati kényszer is érinti ezt a kérdést. /Vége következik/ o- Gu/Vi