Napi Hírek, 1936. október/2

1936-10-27 [0380]

Pinezich Isttán előadó végül rámutatott arra, hogy az ügyvédség valamennyi kivansigát ebben a javaslatban nem'lehet honorálni. Az igazáágügyminiszter mint volt ügyvéd az ügyvéd^.,, viszonyait ismerve és az ügyvédség iránti szeretettel és megértéssel hozta ide a javaslatot. Tudomása szerint^az igazságügyminiszter az egyes észrevételeket megfontolás tárgyává fogja tennfésami alkalmas lesz arrg, hogy az alapelvek megváltoztatása nélkül a ja vaslatba bekerüljön, szt a legnagyobb . mértékben honorálni fogja. Végül kérte, hogy a közérdek es az igazságszolgáltatás érdekeinek szem előtt tartása mellett az . •., , ügyvédség iránti megértéssel tárgyalja a bizottság a javaslatot és azután a háznak teenaő jelentésben ajánlja elfog?dásra. Bródy Ernő szólt hozzá elsőnek ? jrvaslrthoz. Köszönetet mondott r-z előadinsk tárgyilagos és kimeri tó ismertetéséért, majd felvetette a kérdést, hogy szükséges-e, és időszerü-e az ügyvédi rendtartás reformja, Akkor, amikor a jogi kuruzslás nagymértékben divik, és amikor a zugirászat soha nem sejtett mértékben burjánzik, a reform megindításával várni kellett volna addig, amig ezek a kérdések elintéződnek. Az ügyvédi rendtartásnál a jogkereső közönség érdekeinek megóvása mellett azt kellett volna keresnünk, hogy az ügyvédi karnak minél - több munkaalkalmat és munkaterületet adjanak a magyar jogvidékeken, Az ügyvédi rendtartás reformját meg kellett volna előznie a SBgényvédelem kérdésének, sz okirati kényszer kérdésének és a közigazgatásban az ügyvédi képviselet kérdése megoldásának, kz ügyvédségnek es a jogkereső közönségnek nem lehet külön érdeke , az egyik nem' állhat szemben a másikkal. Itt'nagy elvi kérdések állanak előttünk, igy például a zárt-szám kérdése, amelynek megoldását a javaslat az ügyvédi testületeknek tartja fenn. k zártszám ellen mindenféle formájában tiltakozik. Kifogásolja, hogy sz ügyvédi kamarák csak az igazság szolgáltatás és nem általában a jogszolgáltatás^kérdéseihez szólhatnék hozza. Nem tartja helyesnek sz úgynevezett jóslási szakaszt és tiltakozik a szigorú ügyvédi könyvvezetés ellen is. Elképzelhetetlennek tartja a javsslatnsk azt a feltevését, hogy az ügyvédi kamarák a nemzet erdeket sértő határozatot is hozhatnak. Fegyelmi ügyekben kívánatosnak tartaná az Ítéletek végrehajtásának felteteles felfüggesztését. Budapest területének esetleges felosztásával szemben már eleve állást foglal, A javaslatot nem fogadja el. Lakatos Gyula a javaslatot nagy általánosságban jónak tartja, mert fenntartja és fejleszti a tradíciókat, fenntartja a kamarai rendszert, az önkormányzatot az anyagi és s fegyelmi ügyekben és a szabad ügyvédség rendszerét. Hangsúlyozza, hogy s magyar társadalom nem igszsagos sz ügyvédséggel szemben, mert általánosít. Ezt teszi részben az indokolás is. Állítja, hogy sz ügyvédség erkölcs szempontjából nem kikezdettebb, mint más társadalmi réteg. Helyteleníti a túlzott állami beavatkozást az ügyvédség kérdéseibe, ugyancsak megbélyegzőnek tartja azt a feltevést, hogy az ügyvédség az állam érdekét veszélyeztető msf

atartást tsnusithst. A zártszám kérdését gazdasági kérdésnek tartja, túlzsúfoltság függvényei az etiksi bajok, s túlzsúfoltságot kell megszüntetni, hogy az etikai bajok megszűnjenek . k zárt számot természetesen csak tárgyi ismérvek alapján és féltétlen szükségesség esetében tartja elfogadhatónak. /Folyt.Köv./ o- Ta/Vi 13 óra 20 perc