Napi Hírek, 1936. október/2

1936-10-25 [0380]

§ Meghalt Károlyi László" gróf, a fóti kastély ara. A régi magyar urak megritkult sorából kidőlt egy gyönyörű szálfa. Meghalt a fóti kastély urs

t meghalt Károlyi László gróf. az ősi Kaploni nemzetség egyik legjellemzőbb maradéka, aki Károlyi Sándor gróftól örökölte és tanulta a magyar föld rajongó szeretetét és azt a hagyományt . hogy az igazi ur apja, gondozója és megértője népének. Karolyi László gróf a magyar arisztokráciának az a nemes hajtása, aki maradéktalanul megértette, hogy mire kötelez a nagy vagyon, miie^kötelez az ősi magyar föld. A nagyerejü pompás magyar gróf koraifjúságatói \ kezdve bejárta a világot, épen olyan otthon volt Parisban, mint Bécsben és Budapesten, de legközelebb volt mindig ahhoz a földhöz,és ahhoz a föiömives néphez, amelynek szeretetteljes apja volt. Érthető tehát, hogy Bét és kórnyéke 99 község gyászoló r J . népe állja most körűi ravatalát, amelyben fekete diszmaeyarbán fekszik a legendás magyar ur, aki 1859 június 12.-én született es most 78-éves korában vett bucsut a rajongva szeretett magyar tájaktól és-tér vissza abba az ősi főidbe, amelynek hűséges ura és gazaája volt. Szociális fevékenységű, gazdag életének sok nemes cselekedete közül kimagaslik sz, hogy IJjpesten és nákospalotán ő fejlesztette ki a gróf Károlyi alapitványi kórházat 180 agyra, amelyet Sándor gióf, a nagy telepitő"gróf létesített. Erre a kórházra - háború alatt legenr dás összegeket költött. Ugyancsak a hábo-u alatt tanácsadó irodát tartott fenn, amelyben 99 község ügyes-bajos dolgait intézte, Újpesten legényegyletet, iparostanoncottnont ' j..., " alapított és aggok menhelyéről gondoskodott. Itt százhuz elöregedett magyarnak adott -otthont. Fenntartotta a szegvári grófi ' Károlvi-Kornis alapítványt. Ilyen nagyarányú szociális tevékenység mellért mindvégig mintag^zda maradt és gazdálkodását mindig a legne'mesebb szociális agrárpolitika fűtötte. Már a háború előtt felparcellázta a derékegyházi és a királysági uradalmait és ugyanakkor mindent elkövetett, hogy érintetlenül megtartsa a rajongva szeretett erdélyi földet. A háború után is ugy érezte, hogy a magyar urnák kötelessége tartani ameddig csak birja az erdélyi rögöt és hiába kapott ujabb ás ujabb ajánlatokat 8 román bankoktól, az erdélyi magyar föld egyetlen barázdájától sem vált meg. Úttörője volt saját urad Imában a legnemesebb ál

1 atfajták" tenyésztésének, a legutóbbi tenyészál"

1

atvásaron is három dijat is nyert a mintsgazds ' f óti gróf ."Ugyanekkor a l

t S. derékegynázai uradalom eladási árának egy részét a magyar ipar fejlesztésére használta fel. Újpesten mészhomok!égi;agyárat es nagyszabású modern üveggyárat létesített. Ilyen nagyarányú gazdasági tevékenysége mellett megmaradt igazi urnák is. Hírneves urkocsis barátaival a legnehezebb feltételű hajtóversenyeket rendezte. De talán életének legszebb eredménye, hogy a háború utáni gazdasági feladatokat felismerve úttörője volt a" magyar tálai megjavításának. A felgyői uradalomban ő adott példát a magyar föld urainak a legmodernebb Sntözési kísérletekkel, hogy ho,yáh'lehet a szikes és egyébként hasznavehetetlen talajt is megjavítani. Ugyanebből a törekvéséből kiindulva a füzesradványi birtokon a legintenzívebb erdőgazdálkodást honos: otta meg. Ebben is a néne iránt való nagy szeretete vezette, hogy a. szegény hegyközi népnek munkaalkalmat teremtsen. Törekvéset és tevékenységét 'ez esetben is siker koronázta. JSz a vidék az ország egyik legjooc adófizető körzetévé lett. Erdőgazdaságát minden tekintetben meglel-lő úthálózat tal látta el. Kopár, sziklás 'területeket érdesített. Az igy erdősitett területei Magyarország határain tul is hires vadászterületté varázsolta. Politikával sohasem foglalkozott, de kora ifjúságától kezelve rajongója volt a legtisztább' 48-as hagyományoknak. Meg nem alkuvó magyarsága a legnagyobb áldozatoktól sem rettent vissza, val --hányszor a magyar fold védelméről vagy annak megmentéséről volt szé. /Sblyt.köv./ Vi Vi a