Napi Hírek, 1936. október/2

1936-10-24 [0380]

/Schmidt nyilatkozatának folytatása./ -Az ember melle-tt azonban, aki az Önök nemz tét csodálja, a politikus is szeretne szénoztfutni. Ausztriát és Mag

7 arorszagot nemcsak érz-lmak kötik egyb', nanrm a jól f lfogott közös érdekek törvényei is. A római jegyzőkönyv, Európa békéjének ez az értékes záloga, 8Z érdekek gyakorlati megvalósítására megmutatta a helyes utat, amelyen rendületlenül tovább akarunk haladni, A>bbÓl a célból, hogy újból kifejezésre juttassam "aüségünket ezekhez az értékes megállapodásokhoz és hogy a Darányi miniszterelnök ur vezetése alatt álló magyar kormánynál ». .... .. , . •• ". és » Kánya miniszter urnái, a magyar külpolitika ve

zetőJén

él , látogatást tegyek, Magyarország fővarosába tó&Mn*^^| nemregiben,szomorú alkalomból voltam ott, amikor a ... magyal***—' nemzet zászlói meghajoltak az ország megújulásának egyik legnagyobb harcosa, G-ömbös miniszterelnök sir ja felett, aki mint a római jegyzSkönyvek egyik aláirója mindig felejthetetlen marad számunkra. — Az osztrák-magyar barátság utjának további szakaszán gazdasági megállapodásokkal ksll kiépíteni a politikai kapcsolatokat, mert hosszú időre a politika utja csak ott vezethet jó célhoz, ahol a gazdasági élet nem rövidül meg. —Néhány héten belül összeül Bécsben a római jegyzőkönyvben résztvevő államok külügyminisztereinek első értekezlete. ameJyet az 1936. márciusi pót jegyzőkönyv mint álianeó intézményt ir elő. i3z az értekezlet a világ közvéleményeből a holyeslő, de egyúttal a polemizáló nyilatkozatok egész áradatát váltotta si. Ugyanaz történt, mint hasonló esetekben mindig: <k sok találgatástól nem látták meg azt, ami a legközelebb fekvő, i világháború előtt az entente cordiale-nak a végsőkig fokozott szövetségi politikája, 1919 óta pedig a paktumok ós biokkalakitások renoszere volt a végső oka a politikai horizonton mutatkozó idegességnek, űrömmel állapithatom meg, hogy épén az 1934. március 17.-i római egyezmény kezdettől fogva a gazdasági együttmüköcé s álláspontjára helyezkedett ás távol áll olyan formuláktól, amelyek a szövetkező felek politikai és gazdasági egymásközti függőségének biztonsági záradékokban való megrögzítéset tekintik egyedül alkalmas eszkóznác a béke megtartására. Gazdasági és szociális talpraáiiás és együttműködés előfeltétele a politikai megnyugvásnak és érdekközösségnek. A nemzetközi politi.Ka különösen kényes és nehéz helyzetében epen ezért a római megállapodásban együttműködő három állam, Olaszország, Magyarország és Ausztria

}

e fslac.atában értékes úttörő munkát látok Középau/rópa igazságos és tartós békéjének megszervezésére. —Közepeurőpa a szó szorosabb értelmében véve már régóta nem "probléma

r,i többé. Középeurópe gazdaságpolitikai szükségesség, és magától értődő valami, a ai felett fexesieges minden vita. 'Is hogy ez igy van

? az azoknak a férfiaknak érdeme, akikről ez aikaiommai a maga tói értődő és köteles hálával akarok megemlékezni, mert ők teremtették meg az előfeltételeiket ahoz, hogy hozzáfoghassunk az e téren Lhetséges megoldásokhoz, amelyek még bizonyára nincsenek lezárva. Igy mindenekelőtt meg kell emlékeznem Olaszország zseniális í?iegujitójárói és vezéréről, ?enito Mussoliniról, továbbá a/sajnos, korán elhunyt nagy magyar államférfiról, tömbös Gyula miniszterelnökről és Dollfuss jjngelbert, valamint Schuschnigg Kürt osztrák szövetségi kancellárjainkról. — A római msgállapodáa különbözik és mindig is különbözni fog a hasonló szerkezetű paktumoktól azáltal, hogy tudatosan és szándékosan nsmc?ak a képviselt államok egyéni éraekeit kívánja szolgálni, hanem végeredményben a közös eurőnai érdekeket tartja szem