Napi Hírek, 1936. október/1

1936-10-14 [0379]

/A belga király beszédének folytatása,/ Fegyedszei ugyanabban az időben tanúi v OJ tunk a nemzetközi biz'onság negreniülésének, minthogy olyan szerződéseket is megsze -ek, amelyeket szabad akaratbei Ittak alá és szinte lehetetlen volt a jelele'gi körülmények közt alkalmazni e szezódés szegesek megtorlására a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányának rendelkezéseit. Véjrül ötödször egyes államok belső viszályai azt a ves edel^t idézik fel, hogy máspllamok nolitikal és f^rsa Imi versengéseivel keveredjenek össze éá még ádázabb, még puszM.tóbb viszályokra vezessenek, mint amnők^kögetkezményeit mári s viselj ük. (?veft A király ezután felsorolta, milyen szakokon ment keresztül az utóbbi hónapok folyamán e kérdés vizsgálata, majd a vegyesbizottság munkálatairól beszélt. (nm - k belga katonai politika - jelentette ki ezután^aria Irányul, hogy trbbérieeteésbé győzelmes háborút készitsen elő, hárem hoJ>így távol' tartsa a háborút területünkről. A Rajnaviaák megszállása,'amely a locarnoi egyezmények&t alakilag és tartalmilag '.. ;....f.' felbontott a, csc&hem megint háború előtti/ nemzetközi helyzetünkbe helyezett vissza. Földrajzi helyzetünk azt parancsolja, hogy olyan méretű katona szervezetünk legyen, hogy'mindegyik szomszédunk letegyen'arról, hogy területünket felhasználja egy másik állam megtámadására. : A hivatás teljesítésével Belgium kimagasló mértékben járul hozzá Nyugatéurora békéjéhez és ipso facto joga van a tis ztele írre és az esetleges segitségre' minden állam részről, amelynek érdekei fűződnek ennek a békének fentartásához. """'"* > - Tudom, hogy a belga közvélemény egységes ezeknek az alapelveknek tekintetében, , •iriden egyoldaihjau pblil ka gyengiti helyze tünket kifelé és joggal vagy jogtalanul széthúzást támaszt befele. Egy tisztén védelmi tzövetség sem vezet célhoz, mert akármilyen eyorscn érkezhet is egy szövetséges állam segítsége, mégis csak az országba történt betörés után i-r. -;. jöhet, pedig az ellenségnek ez a csapása villámgyors Ipesz. Hogy ez ellen kuzdhessünk, mindén körülmények koz-i rendelkeznünk kell nagunknak ie olyan védelmi rendszerrel, amely arra képesit, hogv ellenállhassunk a támadásnak, minthogy különben Belgiumba mind járt Kezdetben mélyen behatol az ellenség és egészen feldúlja. Ha ezen a szakaszon túlestünk, barátaink beavatkozása feltétlenül biztosithatja a végleges győze lmet .-de a harc olyan pueztitásoknak tenné ki az oi , ágot, amelyeknek az 1914-18, évi háború borzalmai csak halvány előjátékai voltak, uzért kell - mint legutóbb a külügyminiszter mondta -• Kizárólag és teljes egészében belga politikát iólytatnunk. Snnek a politi. ának határozottan arra s tálra YL&A irányulnia, hogy bennünket távol tartson szomszédaink viszályaitól. $z' a oolitika megfelel nemzett eszményünknek; észszerű keretek közt mozgó pénzügyi és katonai. erőfeszítéssel megvalósíthatjuk é s ki fogja fejeeni a belgák ,erős és elsősorban való békevágyát. #

A király ezután Hollandia és Svájc "büszke és határozott" példájára mutatott rá és kiemelte, hogy milyen súlyosan nehezedett Belgiumra és szövetségeseire a h|ooru alatt és után, hogy Belgjum olyan szorosan ragaszkodót t^semléeessógi szabályzatához. Sürgős feladat ezért a katonai szabá&yzat módosítása, nért az már nem elégséges hirtelen támadás esetén, ánnek a kérdésnek megoldása a hazafias megértés magashegységében meg fogja hoz

u

i az ország nyugalmát", a külső eac re,

;

nyek"te kin tétében és a ;

bi zl ns ág légkörét, amely nélkülözh eteti en a nemzet boldogulasaho z,/IíTI./ Y Hb/I . ,