Napi Hírek, 1936. szeptember/2

1936-09-30 [0378]

/Schacht di. nyilatkozatának 2. folytatása«/ A magunk részéről is feltétlenül kötelességünknek tartjuk annak megvizsgaV lássfc, hogy mi milyen esetleges rendszabályokkal . . járulhatunk hozzá e cél eléréséhez* A birodalmi kormány és a Birodalmi bank e kérdés megvizsgálásánál minden habozás nélkül arra az elhatározásra jutott, hogy a külföld értékcsökkentési intézkedéseivel növelt bizonytalanságot nem akarjuk még ásza] is növelni, hogy mi is bizonytalan tényezőt hozzunk az amugyis bizonytalan valutaheiyzetbe. - Azoknak az országoknál:, amelyek' •* : velünk kereskedelmet folytatnál:, tudni ok kell. hogy mi éppen az állandóságban" lát jük a nem* zetközi forgalom elengedhetetlenül szilárd alapját. Azt akarjukazónban, hogy ezt ne csal: a külföld ismerje el, hanem a német kistőkés és munkás is jöjjön rá arra, hogy a nemzetiszocialista kormány az 5 vásárlóerejüket és munkateljesitménjüket továbbra is teljes értékben fenntartani kivárja. Ha pedig egyes német érdekeltek részéről is az a kívánság jut kifejeesre, hogy a márka értékét csökkentsük, akkor nem akarom az érvek súlyát azzal túlozni, hogy velük egyénenkint polemizál -jak. Németország szempontjából csak annyit mondok, hogy a dev i zagaz d alkon ás i rendszeri - amelynek kényelmetlenségeit és hiányosságai mi mindig elismertük - nem lehet feleslegessé tenni tisztán értékcsökkentés utján. A versaillesi igazságtalanságból keletkezett súlyos adóterhek és nyersanyagbeszerzésünk nehézségei arra kényszeritenek bennünket, hogy fenntartsuk ezt a devizagazdálkodási rendszert. Majd csal: a helyzet általános enyhülése után lehet arról szó, hogy felfüggesszük a német devizaellenőrzést. Ennek a kérdésnek megoldásától azonban nemcsak Németorwz.^ gazdasági jóléte függ, hanem mindazoknak az országoknak jóléte is, amelyek érdekelve vannak egy hetvenmilliós nép felvevőképes piacain. , /ifolytat ása következik. / * Tó/ír / Francia Szenátus ülésének ?L folytatása,/ - Azok az államok - folytatta beszédét Vincent Auriol - ame-' lyjk letérpk az aranyalapról, a gazd--:-dgi fellendülés korszakába léptek. A pénz paritása a nemzeti és a nemzetközi szükségletek függvénye kell, hogy legyen, viszont az eddigi fr^nk áthatolhatatlan falat emelt Francia ország es a többi nemzet között

1

. Az aranykészletünk ellen intézett támadások ellen sem tultunk kellőképpen védekezni. Szék a támadások különben még a népfronti kormány hatalomrajutása elő tt kezdődtek. Nem csele kdtiink végszükségben, de a nemzetközi nehézségek ellenünk dolgoztak. A német ujráfegyy érkezés következtében növelnünk kellett fegyverkezési kiadásainkat, ami'ujabb támadásokra adott alkalmat a frank ellen. Az aranykésZ' et, amely 1935 elején még majdnem 90 milliárd volt, 54 milliárdra esett. A küzdelmet acsak az onellátási rendszer bevezetése mellett lehetett volna folytatni, amire Franci aország nehezen lett volna kapható. A gazdasági boldogulás lehetőségét nem az elzárkózásban, ;

hanem a nemzetközi kiegyenlítőd és ben és elsősorbon az ár ak kiegyenli tásében látjuk. - Szemünkre,Vetik továbbá - mondotta Auriol miniszter - hogy ' Anglia és az Egyesült Államok nem vállalt elég messzemenő kötelezettségeket. Aki eztmmondja, az kétségbevonj a az angolszász népek közismert kötelességtudás át.