Napi Hírek, 1936. szeptember/2
1936-09-16 [0378]
L o n d o n, szeptember 16. /Magyar Távirati Iroda,/ A munkáspárti Daily Herald részletesen foglalkozik a kisantant^ bajaival. Csehország - irja a lap - kétségbeesetten reszket Nétte or szagtél és görcsösen ragaszkodik a Szovjettel kötött uj szövetségéhez, amelytől a másik két kisantantállam idogonkedik. Románia Tituloscu bukása éta függetlenebb külpolitikát próbál követni. .4 háború utáni Romámat három oldalról fenycRotte veszedelem: Oroszország, Magyarország es Bulgária részéről, mert mindahárom országtól területeket vett el. B veszedelmek ellen íitulescu a szövetségek bonyolult hálózatával igyekezett védekezni. Bzt a rendszert megdöntötte a francia-szovjet és a cseh-szovjet szövetség, majd Tituloscu azzal tette magát gyanússá , hogy be akarja engedni az orosz csapatokat Besszarábiába, ha Csehországot tárnaoas eri. L To/L London, szeptember 16. /Magyar Távirati Iroda./ Az angol sajtó jelentékeny fontosságot tulajdonit benmidt osztrák külügyi államtitkár és Mussolini megbeszéléseinek. A Times római levelezője szerint a tanácskozások főta rgya az európai helyzet volt, különös tekintettel a római jegyzőkönyvekre. Bizonyos ujabb politikai fejlemények, mint például az osztrák-nemet megegyezés, a megtorlások megszüntetése, az Oh szország és kisantant közti kilátások javulása - ugy látszik - előmozdíthatják a római jegyzökönyvek gazdasági intézkedései hatáskörének kiterjesztését. ; A Daily Tolograph szerint a megbeszéléseken főként az osztraknémet megegyezés által felvetett kérdésekről volt szó. A Mornine ?ost római levelezője ugy tudja, hogy Sehmidt külügyi államtitkár az ausztriai kommunista izgatás kiujulasat jelentette, ami az ujabb óvintézkedéseket indokolja Ausztriába • Ezek az ovóintezkodéck egyszersmind tekintő -b- vennék a Szovjet és a kisantantállamok, főként a CsoKország által végrehajtott közös stratégiai előkészületeket. Rómában a pozsonyi kisantr.ntertcjí; zlotben a kisantant szétbomlásának _ jcleit fedezték fel. — tií D ?i}y, lla }iy őm ?} levelezője abból, hogy Schmiőt osztrák külügyi axlamtitkar látogatása szorosan nyomonköveti £öbbelsét, arra következtet,, hogy a bolsevista veszedelem elleni közös védekezésről is szó volt Scnmidt államtitkár és Mussolini között, LT 0 |L ¥ Á r i s , szeptember 16. Az Echo de Paris megállapitja, hogy a kisantant pozsonyi értekezletének Titulescu távolléte rendkívüli jelentőséget adott. Benes elnök aznértekezleten elszigetelve állott kimondottan francia** és szpvjetbarát politikájával, mert Karoly román király és meghitt munkatársainak véleménye szerint Titulescu túlzásba vitte franciaés oroszbarátságát. A jugoszláv kormáiy már régtől fogva nem osztotta a túlságos fianciar- ós oroszbarát politika elvet. Az Oeuvre is hasonló szellemben foglalkozik a pozsonyi értekezlettel és megállapítja, hogy Jugoszlávia után most mar Bomáhia is a szovjetorosz irányzat ellen fordult* Benes elnök, aki hü akart maradni a francia és szovjetszerződésekhez, arra kényszerült, hogy a kisantant másik két államának is jogot aajon úgynevezett regionális
