Napi Hírek, 1936. szeptember/2

1936-09-18 [0378]

L o n d o n, szeptember 18. /Magyar Távirati Iroda/ A király ma kora délután hosszú magánkihallgatáson fogadta Eden külügyminisztert a Buokingham-palotában. L Ha/K • L o n d o n, szeptembei 18. /Magyar Távirati Iroda/ fiden külügyminiszter ma egymásután fogadta az olasz, francia és belga nagykövetet és a német ügyvivőt, mindegyiknek jegyaket nyújtott át, amely a locarnoi értekezlet előkészítésére vonatkozó angol javaslatokat tartalmazza. Az Evening Staüdard értesülése sza-int a jegyzék a július 23r-i angol hivatalos közlemény alapelveit követi, amely hangoztatja, hogy a 1 .carnoi hatalmai: között kötendő megegyezést agy kell megszövegezni, hogy elkerüljék Európának ellenséges táborokra való szakadását. Az JS ven ing News dipl áoiai levelezője szerint ? ia&vzák nem oolitl ugyan kifőjeztetten Szovj teroszorszagot % tÍ™kkÍzWu b loVlíT^ h

í

gy í1Dg

?

1 f

4f°fi& s2c

'

rint ^ovj^torszországot is okitl^nül o le koü kapcs >lni a árgyalásokba. L Ha/K/Ha P á r i s, szeptember 18. /Havas/ Á délutáni lapok helyeslik Blum beszédének azokat a részeit, ahol Franciaország békeakaratát hangsúlyozta, de a beszédhez általában bizonyos megjegyzéseket fűznek. A Temps megállapítja, hogy Blum tegnap nemcsak mint pártember, hanem mint kormányelnök is beszélt. Helyes az, amit a demokráciáról mondott - irja a lap - csok az a kár, hogy a demokrácia mintaképéül a legutóbbi három hónap franciaországi eseményeit hozta fel. A Journal des Débats is helyesli, hogy Blum Franciaország békés szándékait hangsúlyozta és rámutat arra, hogy Hitler is egész ilyenformán beszélt. " Kétségeket táplál a lap azonban az^iránt . hogy a szovjetnek is hasonló szándékai vannak, Az Intransigeant szerint Blum Hitler nürnbergi beszédére akart válaszolni és főleg azt akarta megmutatni,hogy Franciaországot, amely a béke és a biztonság hazája akar lenni, nem lehet megfélemlíteni. Azt hisszük - irja a lap - hogy Poincaré sem beczélt volna másképpen ugyanebben a helyzetben. /MTl/ Y Ba/K Bilbao, szeptember 18. /Havas/ Bilbaót negyvenezer miliciakatona védi a felkelőkkel szemben; ezeknek legnagyobb része már az iruni és a san-sebastiani harcokban is résztvett, A katonákat a város lakosainál szállásolták el és ellátásukról a város szállodái és vendéglői gondoskodnak. Etcheverria, a város polgári kormányzója, a baszkok bizalmi emoere, helyettese pedig de la Tőrre baszk nacionalista képviselő. A népfront Katonai elég jól fel vannak fegyverkezve és az élelmiszerkészletek is elég tekintélyesek. A tengeren keresztül azonban minden utánpótlás lehetetlenné vált, mert a folkeiők cirkálói a várost zár alá /ették. Katonai szempontból kiépített vonalakról nem lehet beszélni, de a milíciák hadoszlopai a. városhoz vezető utakat és a főbb harcászati pontokat megszállva tartják./MTl/