Napi Hírek, 1936. szeptember/1

1936-09-14 [0377]

Róma, sz pt mbar 14. /Magyar Távirati Iroda/ /Részletes jelentés/ Paco li biboros államtitkár szavai után H. Pius pápa állott f:l szólásra és a következőket mondottal . A íi jelönié tetők kedves gyér ma kein, akik Spanyolországból, a nekünk es nektek olv kedves és ma annyira megkínzott országból menekültetek, a mi szivünkben olyan ellentétes és szembenálló érzéseket keit, hogy teljesen lehetetlen azoknak egyidejűleg kifejezést adni. ISgyidejüxeg sirnunk Keiiene i amiatt a szomorú fájoalom miatt, ami szivüncet eltölti, ás örvendeznünk kellene azon a felemelő és büszke - \ Örömön, amely bennünket megvigasztal* A továbbiakban a Szentatya megemlékezett a zömről a borzasztó üldözésekről, amelyeknek emiekeit a spanyol menekültek még ma is magukon viselik; kifosztották őket mindenükből, halálra kereslek őket városokban és falvakban, az emberek lakásán ós az erdők magányábanj amint az apostol látta ^az első vértanukat, akikről a következő büszke és nagy kijelentést tette: őzekre a világ nem volt méltó. Hangoztatta a pápa, hogy a menekültek azért jöttek hozzá, hogy elmondják orööükot és büszkeségüket, hogy méltóknak találtattak szenvedni Jézus nevéért .• Hangsu ..yozta, hogy a keresztényi és lelkészi erényeknok valóságos diosfénye veszi körül a menekülteket, és ebben a z emberfeletti fényben visszatükröződik mindazoknak a csodálata, akikiha nem is hisznek a katolikus vallásban, de logalábbmegőrizték az emb-ri méltóság és nagyság erzeset. Hangsúlyozta a pápa, hogy a spanyolországi sz-nv dők az Isten;-'k olyan ellenszolgáltatást nyuitottek azoitórt az istentkáromlő cs. 1 k; dot kórt, amelyek Spanyolos szagot ma .lborit ják, amely gondvis-lésszerüen jött a aai íüőb.n, amikor hallanunk kell a bo-zaszte' kiáltást; Isten nélkül, Ist^n jl-an! Minden, ami isteni és :mb"ri méltóság, sz :nt lt szmélyak, szint-lt Aargyak és intézmények,, flbrpsülhc tétlen es pőtoiha.ta tlan jkinos- i a kersztóny nitffrK, de egyúttal a műveltségnek es a művészetnek is; értékes emlékek szent ereklyék, méltóság, szentség, jótékonyság, tudomány, szeretetj és ezenkivül püspökök, papok és világiak, tiszte let remél

1

!? öregség, az élet legelső virágjai, a sir szentsége es ünnepélyes csendje is áldozatul esett, valamint elpusztult a legbarbárabb, .legbeosteienebb módon ebben a soha* nem látott féktelen áradatban, amelyet szinte hite tétlenül vad és kegyetlen erők mozgatnak. Nem méltóak ezek az erők nemcsak az emberi méltósághoz , de magahoz a legnyomorúságosabb és legmélyebbre süllyedt emberi természethez sem. Hangoztatta a pápa, hogy ehhez még hozzájárul az, hogv a mostani borzalmas viszonyok között a testvérek gyilkolják a testvért. A polgárháború ugyanannak a hazának, ugyanannak a népnek fiai között dul, A háború mindig, még a kelresbbé szomor.M; feltevésekben is embertelen és borzalmas doiog/az ember, aki halálra keresi az embert, hogy minél nagyobb számban meggyilkolhassa, hogy kárt tegyen benne és vagyonában, egyre hatalmasabb és gyilkosabb eszközökkel. Mit szóijunK akkor a test verek közötti háborúhoz? Ezután a^pápa a következőket mondotta: Van azonban még egy más tetstvériség is, amely végül szentebb és értékesebb a hazafiság és az emberiség testvériségéhéi es ez az, amely kereszténységben egyositi az embereket a keresztény egyház misztikus testében*-Es éppen ez a tiszta testvériség, amely a keresztény Spanyolországot megteremte tte, szenvedett legjobban es szenved meg ma is a jelenlegi sz; ronosetlenség közepette. M Sza /K /folyt, köv./