Napi Hírek, 1936. július/1
1936-07-15 [0373]
A közönség perceken át lelkesen ünnepelte az iparügyi minisztert, amikor az elnök átadta neki a tiszteleti tagságáról szóié oklevelet, Bornemisza Géza iparügyi miniszter meleg han~on mondott köszönetet tiszteleti taggá való Választásáért s hangsúlyozta, hogy mivel rövid közéleti pályafutása alatt még nem szerzett elég érdemet erre a megtiszteltetésre, éppen ezért ezt a megtiszteltetést ujabb kapocsnak fogja fel, amely a magyar kézműiparostarsadalommal a jövőben is összeköti. azután rámutatott arra > a szerepre, amelyet Kecskemét a történelem folyamán játszott és kiemelte, hogy mar az irpádházi királyok korában hatalmas szőlő- és gyümölcstelepek voltak Kecskemét környékén, amelynek bora a XV.-Xvl. században már messzefölöön hires volt. - 3z a hatalmas kezdeményező erő; amely a város lakosságát eltöltötte, amikor az ülföld homokját megkötve virágzó gyüm lcstermelésnek vetetette^meg alapját és a vSros t mar évszázadokkal ezelőtt t a magyar kereskedelem és különösen az. állatkereskedelem gócpontjává tette* nem hiányzott Kecskemét iparosságából sem, aminek ékesen szóló bizonysága, hogy már hetvenöt évvel ezelőtt megalapította a keoskeméti iparegyesületet . - Imikor az iparegyesül^tet mai jubileumán méltatni akarjuk, ennek az intézménynek működésenéL három szempontra kell figyelemmel lennünk, ^lső: vájjon társadalmi szükségszerűség volt-e az intézmény létrehozójaj második: voltak-e olyan magasabbrendü eszmei célok, amelyeket ez az intézmény szolgálni kivánt es végül, hogy az egyesület hewenötéves fennállása alatt az utódok milyen mértekben valósították meg a nemeslelkü alapitók és elődök elgondolásait.? - Meg kell áxlapitani - folytatta a miniszter, - hogy társadalmi szükségszarüség volt az iparegyesülat mogalafritása, mert hiszen a mult évszázad kőzene táján a céhrenászer, a kézműipar régi sz.arvozoti formába ^bom adozóFélben volt s a magyar iparosság minden szervezettség nélkül állott az akkori gazdasági küzdelemben, amelyet még csak élesebbé tett a gépipar hatalmas fejlődése s ezzel kapcsolatban a kapitalizmus bevonása az iparba. 1 kézmüiparosság tudatára ébredt annak, hogy ha hivatalos szervezetek nem állanak többé rendelkezésére, akkor társadalmi uton kell szervezkedniük, hogy a szabad versenyben biztosabb egzisztenciát tudjon magának teremteni, , - De meg voltak a magasabbrendü célok is az egyesület alapításakor, amelyek nélkül egyébkent semmiféle egyesület nem működhet. Ez a magasabbrendü cél az volt, hogy a nagymultu magyar kézmüiparostársaoalom^ amely évtizedeken keresztül a magyar városi kultúra megalapítója, de ha kellett, fegyverrel kezében egyúttal a városok védelmezője ís^volt, összefogott a nagy .• .... erkölcsi ideálok szolgálatában és részt vett a magyar tánsadalom minden közérdekű megmozdulásában. • x,, > "Sha végül azt nézzük, hogyan szolgálták az utódok az alapítók es elődök elgondolásait, nyugodt sziwel állapitjuk meg, hogy a keoskeméti iparegyesület e tekintetben is méltó az elismerésié, mert az a ^kezdeményező erő, amely az egyesületet létrehozta, állandóan müköaött az egyesület életében is. Hogy csak egyet említsünk, a kecskeméti iparegyesület rendezte Magyarországon az első ipari mütárlatot. s ezzel az országos jellegű kiállítással példát adott nemcsak a többi vidéki varosnak, hanem magának a fővárosnak is.
