Napi Hírek, 1936. június/2

1936-06-29 [0372]

Srre a két pillérre akarjuk felépi :eni a falu .kultúráját, mert eredményes birtokpolitikát is osak akkor folytathatunk, ;ha megadjuk a népnek a gazdasági előrehaladás kulturális előfeltételeit. - Mindezeken kivül azonban messzetekintő és szélesebb alapokon kidolgozott agrárpolitikát is kell folytatnunk, nemcsak a mának és a holnapnak szélét, hanem olyat, amely hosszú évtizedekre mutat irányt. Ezt célozza a kormánynak az az elhatározása, hogy a vízügyi politikát, amely a múltban csak a vizek kártételei elleni védelemről gondoskodott, kiépíti olyan irányban, hogy a vizben rejlő termelőerő felnasználásávaL küloivösen az öntözés elóT>arevitelével nemcsak a termelést mozdítsa elő, hanem a sok-sok munka nélkül maradt megzőgazöasági munkásnak munkát is biztositson. A fásitás előbbrevitelével es az erdősités felkarolásával is ugyanezt a gazdasági és szociális oélt akarja a kormány elérni. Bzután Bornemisza Géza iparügyi miniszter állott fel szólásra: - Mint iparügyi miniszter - mondotta - mindig készséggel isoBrem el Magyarország foglalkozási ágai között a mezőgazdaság • vn elsíjbbrendüségét és tisztában vagyok azzal hogy a mezőgazdaság prosperitá^ín alapszik a nomzet boldogulása. A hel^s gazdasági politika törekvése az, hogy az egyes foglalkozási ágakat ne egymás ellen, hanem egymás melle t haszáálja fel s akkor járunk el helyesen, ha nem azokat a súrlódási felületeket nézzük az egyes foglalkozási ágak között, amelyeket a mindennapi élet felvet, hanem igyekszünk ezeken tul meglátni az egyes foglalkozási ágak nagy nemz:ti jelentőségét. - A mazőgazdr^ság nem lehet ellensége az iparnak, hiszen az iparban foglalkoztatottak túlnyomó része, a kis iparostár sadalom,ogyüttjél a falu népevei, osztozik annak sorsában. Nem 1-nct az ipart csak mint a mezőgazdaság fogyasztóiát nézni, hanem ugy kell tekinteni, hogy a. gyári Uzcmak többszer munKástostvérünKnok adva kéregret, épugy részesei a nemzet vagyonosodásának és haladásának, mint a többi termelő ágak. Csak a mezőgazdaság és az ipr harmonikus együttműködése tudja biztosítani az ország fejlődését. . - Sz3rotnsk eloszatni egy hiedelmet - folytatta az iparügyi miniszter -,azt, mintha iparunk feláldozása vag> visszaíailosztéo lehetővé tonaó mezőgazdasági cikkcink jobb ért ofe sí tását/Sz a felfödte teljesen hamis, mert ha a világgazdaság helyzetét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy állandóan uj es uj feltörőtlon szűz területek kapcsolódnak bele a tornplesbo s egyrészt a mezőgazdaság gépesítésénél fogva, másrészt annál a k.rulmenynel fogva, hogy ezek az ut területek olyan eghailat alatt vannak, anpl a tormeszet bőkezűen osztja áldását, a magyar mezőgazdasági termények a világpiacon ogyro élesebb versennyel találják magukat szemben. Ha yisszafejle>sztonők tex/tiliparunkat vagv elsorvasztanék vasiparunkat,, nég egyáltalán nem volna biztosítva a magyar búzának a külföldön való jobb elhelyezése, m-rt a külföldi piacokon még mindig szmbö találna magát a tengerentúli nagy gabonatermelő országok olcsó búzájával. A következmény e ennek az lonno, fngy a magyar _gazda továbbra is csak nehezen tudna értékesíteni terményeit a külf oldjon.. a belföldi fogyasztás egy része peaig teljeeBn elyesznzs számára. A mezőgazdaságnak legfőbb érdé se. hogy a belső piac megér ősöd *7; ék. Igaz, hogy a nagyin ar felvevőképessége számszerűleg nem emelkedett olyan mértékben, mint ahogyan a mezőgazdaság szempontjából kívánatos lett volna, de a nagyipar és a kozepipar által foglalkoztatottak és eltartottak tulnvomóTresze az igényesebb, jobb fogva sztórét éghez tartozik, Ggróteg vásár lóképességének lentartasa a mezőgazdaságnak is elsődrendü érdeke. I mezőgazdaság jövő problémája csak ez lehet: minőségi termeléssel megszervezni a belső PJacot, mert na a belíoldi piac megerősödíik. mindig kevesebb oondo-ír fog okozni a'mező• gazdasági termésfelesleg külföldi értékesítésé 3 amely*sajnos. még jőioeig • csak ráfizetéssel és állami támogatással biztositható. °~ a

*>

/l /Folyt.fiv./