Napi Hírek, 1936. június/2
1936-06-25 [0372]
T a 1 1 in n , junius 25. L . . JL Az uj észt külügyminiszter nyilatkozott a sajtónak Észtország külpolitikájáról. A külügyminiszter többek között a következőket mondotta: - Az észt külpolitika legfőbb törekvése a viszályok elkerülése és az állam önállóságánál: fenntartása, ezért megingathatatlanul ragaszkodunk a nemzetközi viszályok eseten való semlegesség elvéhez* Németországnak és Szovjet orosz ágnak igen nagy szerepük van a keleteurópai béke biztosit ásában és a külügyminiszter reméli, hogy Észtországnak e két oiszághoz való viszonya ezentúl is a kölcsönös megértés és kölcsönös megbecsülés szellemében fejlődk. Finnországgal vérségi kapcsolat fűzi össze Észtországot, Svédország gal peuig a történelmi hagyomány. $zért csak örvendetes lenne, ha szorosabb érintkezés fejlődnék ki Észország és a skandináv államok között, változatlan maiad Észtország viszonya/- •' •• • • és Olaszországhoz. Hemélhető, hogy az európai vitás /Franciaországhoz/ kérdések elintézése során ez a két állam nem hanyagolja el a balti államok érdekeit. A balti államok szövetségének megalakítása történelmi szükségesség. Nagyon kivánatos lenne az IJsztorsz&, Lettország és Svédország együttműködés e tárgyában 1934-ben kötött szerződés kiterjesztése: olyanformán, nogyaa egyezményhez Lengyei ország is csatlakoznék. Ezzel szélesebb alapot adhatnánaT: a kelet európai béke biztosit ás ának és talán már nincs messze az idő, amikor megvalósul a balti államoknak ez a biztonsága. A biztonsági rendszernek ez a kiterjesztése azonban semmi esetre sem jelenti azt, nogy mi más államok ellen irányuló csoportosulásokat kivánunk teremteni. A legjobb módszernek az európai beké egyetemes biztosítását tartjuk. Ujabban ezt a célt egymás mellé rendelt körzeti egyezmény ekk&l akarjál: megközelíteni. Arra a kérdésre, hogy Kelet-Európában ki vegye kezébe e tekintetben a kezdemény z őst» azt lehetne felelni, hp£V ezt a legtöbb balti állam megtehetné s e tekint etber csakis a célszei^-é:; szempontja irányadó. E tekintetben azonban a balti államoknak teljes e v yetérté're kell jutniok egymásai és össz-an ba kel: hozmok álláspontjukat a többi semleges kisállam * álláspontjával. Nyilatkozata végén kijelentette a külügyminiszter, hogy üsztor zág a gép?.zövetséget továbbra is az esetlen olyan szerveié tnel: tekinti, amely képes a vis3alvókat elsimítani és ezért alapos a réméire, hogy a Héps zövetség esetleg megreformált alapszabályokkal a jövőben is megőrzi tekintélyét. /-ITI/ W Kő/Dn ifontreiix, junius 25 Litvinov szovje.orosz külügyi népbiztos nyilatkozatot tett a szövi et kormány álláspont járói, A nyilatkozat többi kit a köve kezőket mondotta: • A szovj etkormánynal: a montreuxi értekezleten tanúsított magatartásával csak az a célja, hogy kiterjessze a lausannei egyezményben foglalt azt az elvet, amely korlátozza a nem feketetengeri .Államok számára a Dardanellákon áthaladó hajók tonnaszámát, A szovjet kormány ezzel azt akarja elérni, ho^y idegen hajóhadaknai: a Fekoto tengerbe való bevonulása ne jelentsen fenyegetést a Fekete-tenger mentén levő országok számára, vagy ne laerüljön fal az a szükségesség, ho 0 * ezeknek túlzott mértékben növelni kolljcn hadciecjüket. Ugyanakkor a szovjet orosz küldöttség tiltakozott azok ellon atörokvesek ellen, amelyek korlátozni akarják a Fekete tenger mentén jövő országok hajóhadainak a tengerszoros okon való áthaladását. Ilyen korlátozás a lausannei egyezmény értelmében nincs. Kn/n„ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR , , " WDn Kszekció /Folyt, kov./
