Napi Hírek, 1936. május/1

1936-05-14 [0369]

jM Bécs. május 14. M Svájcban nemrégiben letartóztatták kőrösmezői Krausz Hormann 44 éves kereskedőt, aki ellen a veszprémi törvényszék csalás vétsége miatt körözőlevelet bocsátott ki. Krausz Hermannt a kiadatási eljá­rás befejezése után Ausztrián át Magyarországra kellett volna szállítani, do a berni kantonban levő witzwili íogházigazgatőság április 1,-én téve­désből szabadlábra helyezte a letartóztatottat, Krausz Hermám ellen ujabb körözést bocsátottak ki és május 12.-én a bécsi Lipótváros egyik szálló­jában a rendőrség letartóztatta. Krausz hírhedt nemzetközi szélhámos, akit csalás miatt az osztrák hatóságok is köröznek, Krauszt tegnap beszál­lították a. országos törvényszék fogházába. /MTI/ C Kő/Dn — Beregszász, május 14, " A felvidéki magyarság áldozatkészsége lehetővé tette a" beregszászi magyar internátus két év előtt félbeszakadt épitéá munkálatai­nak folytatását* A magyar közönség a legnagyobb szeretettel karolta fel a beregszászi internátus ügyét és az építkezés befejezéséhez még hiányzó 45.000 cseh koronát bámulatosan rövid idő alatt összeadta. Most minden re­mény megvan ; arra, hogy az uj tanévre megnyílik a beregszászi magyar inter» nátus. /ÜTI/ 0 Kő/Dn — Prága, május 14. Hokky Karoly magyar szenátor a magyar pártok közös parlamenti klubjának megoizásábol törvényjavaslatot nyújtott be a felvidé­ki és kárpátaljai lakosok állampolgárságának rendezéséről. A törvényjavas­J.r* indokolása rámutat arra, hogy az illetőség kérdésének eltérő és téves magyarázata a Felvidéken tarthatatlan jogi helyzetet teremtett. A cseh hatóságok és a cseh közigazgatási biróság"ugyanis az illetőség igazolásá­hoz megkivánták annak Írásbeli bizonyítását, hogy az állampolgárságot ké- " rő egyen 1910 előtt már valamely község kötelékébe kifejezetten, képviselő­testületi határozattal is felvétetett. E feltételek teljesítése azonban a' jelenlegi felvidéki lakosok közül soknak nem áll módjában, mert a régi ma­gyar joggyakorlat egyáltalában nem kívánta annak írásos igazolását, 1b gy valaki valamely község kötelékéből kilépett és egy másik község kötelékébe felvétetett, hanem négy-évi helybenlakás után minden alakszerűség nélkül elnyerte az illetőséget. Az 192b. évi cseh, úgynevezett Bérer-törvény nem" oldotta meg ezt a kérdést, sőt visszafejlődést jelentett, ijert nem ismer­te el az állampolgárságát azoknak, akik 1910 január 1.-én a Felvidék te­rületén illetőséggel bírtak, hanem csak igényt nyújtott nekik arra. hogy kérhessék az állampolgárság megadását, A törvénynek az a rendelkezése, 1 "~ hogy csak azoknak adható állampolgárság, akik 1910 január elseje után is" megszakitás nélkül a Felvidéken laktak, egyrészt ellenkezik a békeszerző- ­désse. amely nem kívánja az állandó ittlakást, fizikailag pedig keresztül­vihet ecetlen, mert m ... oly negatív bizonyítást igényel, amely például" a délamerikai államok vagy apróbb szigetállamok bizonyitványainaK a becsa­tolását is igényelhette. Azonkívül a törvény az annakidején fogadalmat n'em tevőket egyszerűen kizárta azok közül, akik az állampolgarságot kérelmez­hették. Hokky szenátor - " törvényjavaslatának indokolása szerint ez az álláspont jogilag tarthatatlan, A Dérer tőrvény az uralkodó bizonytalanságot még fokozta, a törvény végrehajtása pedig még zavarosabb helyzeteket teremtett. Hokky szenátor javeslata' a visszás helyze- " tan segíteni akar azzal, hogy mindenki részéről, aki az államfordulat foly­tan Csehországhoz csatolt terület lakója, a terület átcsatolásának fermé­szeios loiyomanyaként megadja az állampolgárságot és az illetőséget, /MTI/ 0 Kő/Dn —

Next

/
Thumbnails
Contents