Napi Hírek, 1936. május/1

1936-05-13 [0369]

.. 0 Ta s n i n g t o n. május 12. Roosevelt a szenátus pénzügyi bizottságának demokrata tagjai előtt kijelentette, hogy változtatni^hajlandó a részvénytársaságok szét nem osztott nyereségének külön megadóztatásáról szóló törvényen. Az eredeti törvény szerint ennek az adónak hozadéké 800 millió dollár lett volna. Roosevelt hozzá kivan járulni ahhoz,hogy a kis vállalatok és főleg az iparvállal at®k intésül jenek az adó alól. különösen ha a megtakarított adóösszegeket üzemük tökéletesítésére forditják./KTI/ Y 3/Vn . ' ' - - 1 ' ... Add.i sz-^b e';b á ,

|?

r

l rráius 12.: . /Stefani/ A hatóságok-rés zérói itteni bennszülöttek és európaiak körében végzett vizsgálat eredménye szerint a város elpusztítását"Hailé Szelasz. szié rendelte el a város elhagyása előtt,**még pedig Írásban. Május 1.-én birodalmi tanács ült össze a négus- alnökiá»' »al hogy határozzon arról, célszerü-e további .ellenállast szervezni az Addisz-Ababa ellen felvonulö olasz csapatok ellen. A tanácskozáson az a nézet jutott kifejezésre,hogy a háború folytatása lehetetlen, m%fa elhatározták,hogy a császár ás a Kormány elhagyják a fővárost és c lakosság előtt ugy tüntetik fel a dolgot.hogv csupán a_déli vidékek ellenállásának megszerv vezásere-indulnak. .[gtauMrari;

r

Bir*uI ezután szot kért és javasolta, hogy a város katonai párancsnÖWágát . ... .; az olasz csapatok érkezéséig bízzák rá,hogy ebben a minősegében a várost Badoglio tábornagynak átadhassa -B .igy elejét lehessen venni a vér.ontásnak és biztosítani lehessen a rendet ás az .juropai érdekeket. A négus határozottan állást ! foglalt .3 javaslat' ellen és''hozzátette , hogy' a tarost le kell rombolni és az európaiak j

r

vait el kell rabolni. A négus a várost május 2.-án két órakor hagyta el ós, kilenc órakor megkezdődött a fosztogatás Emánuel G-anotatisz ol.a's z_üzletében. A további fosztogat

ásra mig

n "... 1 (galarobe.ra sz/Tr/ípé'/ rend őr főnök és \p

n

.l n mb arasz franci ét) városi igazgat'oT"icrötr~3^Tt. Az elsők, akik a rend":letet végrehajtották, a rendőri és

£ a császári gárda-katonái voltak. • • - $8$ :ui , -o- 3An - - P ári s, május. 12./Havas/ Bonnet kereskedelmi miniszter ma este ismertette a sejtő képviselői előtt a francia-amerikai kereskedelmi szerződés részleteit és hangsúlyozta, hogy a tárgyalások szerencsés kinrenstel3 annak az állhatatos érdeklődésnek és támogatásnak volt tulajdonitható, amelyben Roosevelt és Sarraut ezt az ügyet részesitették. Hangsúly ózta, hogy az érdekelt minisztériumi osztályok teljesen megegyeztek minden egyes pontra nézve. A francia-amerikai szerződés a legjelentősebb ilyen egyezmény az 1927.-i francia-német ás az 1934.-i francia-angol szerződés ota. Az egyezmény határozottan szembefordul a gazdasági önellátás elvével, amely egyes országokban még uralkodik. Az egyezmény célja kifejleszteni a kát ország árucseréjét, hogy azután az elerjndc foko

(

n áldanaósitható legyen. A szerződés a legtöbb kedvezmény elvén alapszik. Az általános elv az,hogy kölcsönösen azoknak az áruknak behozatalát • kedvezményezi^, amelyekben mindegyik országa másiknak fő szálli tój a. /MTI./ I i M