Napi Hírek, 1936. május/1
1936-05-08 [0369]
t ... P á r i s, május 8. /iáagyar Távirati Iroda/ Ottlik György, a Nouvelle Revue de Hongrie főszerkesztője, §h Cernegie-alapítvány nemzet-közi békeintézete párisi központjának meghívás, ra ma este az intézet előadótermében nagy ás előkelő közönség jelenlétáben előad st tartott " A megnemtámadási egyezmények és az európai béke" címmel. A nagy érdeklődéssel kisért előadás bevezetésében Ottlik rámutatott arra, hogy közeledünk a válság tetőfokéhoz, amikor államférfiaknak ás nemzeteknek a következő alternatíva közt kell vála sztaniok: háború aagy uj alapokra fektetett valódi, uj. állandó béke. De nézete szerint 'csak az európai béke megszervezését lehet remélni, mert az emberiség fejlődésének mai szintjén az . egész földtekére rákényszeríthető békeállapotot remélni álom, amely veszedelmes következményekkel járhat. Ami a p^riskörnyéki szerződésekben lefektetett mai^békeállapotot illeti, az előadó kifejtette, hogy ennek alapvető hibája az volt, hogy a világháború után előállott érőpolitikai helyzetet teljesen félreismerték. A haboru a szembenálló felek egyik csoportjának teljes katasztrófájával végződött ugyan, de ez nem volt egyértelmű a másik csoport teljes győzelmével. A ket tengerentúli nagyhatalom .Amerika és «jaoan - kivételével a többiek, tehát az európaiak csudán a különböző mértékben politikailag, társadalmilag, gazdaságilag legyőz itt ek egységes csoport iát alkották. Ennek fel nem ismerésén épült fel a rosszul sikerült,_gyűlöletre. bizalmatlanságra és efemer erőtöbbletre alapított béke. Ebből a késői felismerésből a megfelelő tanulságot le kell vonni és ezeket a hibákat most, amikor a történelem újból válaszútra került, nem szabad megismételni, kz uj elv, amelynek Surópa újjászervezésénél uralkodnia kell, a szolidaritás elve; ennek segítségével kell Európát megmenteni' . . Áttérve a történelmi fejlődésre, Ottlik kiemelte,,hogy a békeszerződések a népszövetségi alapokmánnyal együtt két tényező hatásának ' eredményei; Az egyik eminensen erkölcsi jellegű irányzat és ezi? az angolszászok képviselték, a másik nem ideologikus alapokon fejlődött ki, hanem kiválóan gyakorlati volt és célul salát biztonsagának és elért eredményeinek védelmét tűzte ki: ez a Franciaország vezetése alatt továbbra is szövetkezett európai szövetségesek irmoyzata.vo.it. Unden-ek e két irány vegyitekének szolgálat&a kellett állnia; igy a nepszövetség^egész látszólagos egyetemességének is csak egy oelja volt: az európai statusWvédelme. Ebből az aránytalanságból keletkezett a mai válság is. A népszövetségi politika minden megnyilatkozása a két irányzat hatásait ás egymás közti kiegyezéseit mutatja; Az eloado rámutatott arra, hogy a szankciós rendszer csak mindenre hajlandó nagyhatalmi támogatást nem élvező kicsi ország ellen vezetnet gyors sikerre.. . Nagyhatalom vagy kisharalmak szövetsége el^en osődő-t mood vagy kari élhetetlenül alkalmazva katasztrofális háforura vezet. A szankció nem lehet a nemzetközi politika fegyvere. A kollektív biztonság békerendszere tulDnerev, mert a történelmi dinamizmus alapvető tételét figyelmen Kívül hagyja. Ennek alkalmazása nél ül, ami peoig a békés területi változásokat megköveteli, hiszen ennek szükségét meg Franciaország mai külügyminisztere, Flandín "is elismerte legutóbbi beszédében, az európai békét sem leket nyugodt öziS^n^o; megszervezni. Az, iW általános uj, méltánvos európai területi rendezés előrebocsátása, után pedig még az uj francia konstruktív tery sem elfogadhatatlan tárgyalási alap. : ha ilven újrarendezés tnóg}?í'*fS 1 *i *H°, r pzutan lehet huszonöt v re megrögzíteni az igv elő-° vH?|N u t\ hs Í ár0ií ! t >. elüí ? b nem- Ennek érdekében perig a népszövetség ketté ^1] választani; újra szervezett üurópában lehet gyorsabb', merevebb európai népszövetségi rendszert feléoiíeni. érdekazonosság és ^zoiiaaritas aiapmn. Ezen.dva lazább összeköttetéssel az interkontinentális es fajok Között felmerült problémák tárgyalására és lehető békés • g\egy.enlites-re lenét egyetemes népszövetséged elképzelnünk./Folyt.köv ./
