Napi Hírek, 1936. május/1

1936-05-01 [0369]

Guatemal a,május 1. . 4 , Guatemalában érvénybe lépett az uj jittörvény, amelynek értei lében minden 12 és 60 év közötti férfitjcötélezni lehet a munkaszolgálat keretében utépitési munkálatokra, A munkakötelezettség két hétre szél, de pénzzel meg lehet váltani./MTI/ fKu/X/Kr JvT Berlin, áájus 1. JV A berlini Lustg art énben Hitler \iezér és kancellár hatalmas tömeg előtt tartotta meg ünnepi beszédét. A kancellár beszédének elején vázolta azt a nyugtalan helyzetet, amely a nemzetiszocialista kormány uraiomiajutáaa előtt a május elsejei ünnepségek közeledtét jellemezte. Májas elseje egykor az elkeseredett belső harcok napja volt. mint ahogyan ez a helyzet meg ma is fennáll igen sok más országban. Németországban azonban a nemzetiszocialisták békés forradalma gyökeresen megváltoztatta a helyzetét és véglegesen győzelemre segítette a német nép ^elkében már régóta szunnyadó öntudatot. A nemzetiszocialista foiradalom győzelmes befejezésének jelképe volt az. . . hogy május elseje Németország nemzeti ünnepévé vált. - Hirdesse ez a nemzeti onne^ azt a tényt, - mondotta a kancellár - hogy a német nemzetoszocialista rendszer nem szuronyokon, hanem a nép nagy tömegeinek szeietetén nyugszik. A nemzetiszocializmus a népből meríti erejét s a néppel együtt a nep érdekében cselekszik. A kancellár ezután vázolta Németország különösen nehéz helyzetét és. rámutatott arra, hogy Németországban magas kulturális igén/eket tánasztc sara lakosság él aránylag szak helyre összesoritva. A nemzetiszocializmusnak tehát valóban nehéz feladatokat kellett megoldani. B feladatokat csak akkor lehetett komolyan és végérvényesen megoldani, ha sikeralt megszüntetni a belső szétforgácsol adást. - Helyreállítottuk a német lép egységét és biztosítottuk az ország belső békéjét. Jól tudjuk azonban, hogy a béke kifelé is szükséges aag,y leiadataink megvalósít sa erdekében. S célból szükségünk van ^egy olyan üuió^ j,ra, aoiejy nincs kitéve kölcsönös gyűlölettől latött támadások őrületének. Üppen azeit, meit nagy feladatokat tűztünk magunk elé, biztosítani akarjuk a békét. Meg-^lehet, hogy ezt a kívánságunkat egyesek idegen országukban nem értik meg: ezeknek csak annyit mondunk: "Nem akarunk semmit sem Tőletek, de hagyjatok bennünket békében Mi negoldottuk saját belső nehézsé£einket anélkül, hogy ez más népnek kárára vált volna, most tegyétek Ti is ugyanezt és győzzétek le Ti is önmagatok saját nehézségeiteket anélkül, hogy kísérletet tennétek mások.- bevonására." - MZ elmúlt ftárora év alatt semmi olyat nem tettem, ami káros lehetett volna egy más népnek és valóban több mint egy tucatszor nyújtottuk oda baráti jobbunkat a többi nemzetnek. Vájjon mit akarnak még ezenfelül tőlünk? Minden erőnkkel arra törekedtünk, hogy biztosítsuk népűnk belsj szilárdságát és most hajlandók vagyunk arra, hogy e szilárdságot jelentós tényezőként az európai élet állandósítva érdekében rendelkezésre bocsássuk. - Indítványt tettünk a vil^ többi népeinek; indítványunk nem volt körömönfont szavakba foglalva, hanem egyszerű és tiszta. V ] Kellő jóindulattal ez indítvány alap ián vissza lehetne adni a népesnek a belső nyugalom és biztonság, érez és ét. fiit kell azonban látnunk? Abban a pillanatban, amikor késznek nyilatkozunk arra, hogy baráti jobbunkat nyújtsuk valamennyi népnek és szerződéseket kössünk velük, azt kell látnunk, hogy uj hajsza indul meg- Nem átalják azt hazudni, hogy Németország holnap vagy holnapután betör Ausztria vagy Csehszlovákia területére. Jjbji és újból fel kell tennem a kérdést: Vaj jon hol találhatok azok az elemek, amelyei: nem akarnak tudni a nyugalomról és a megértésről? ° j„ /Folytatása következik./ » Ku/Kr