Napi Hírek, 1936. április/2

1936-04-27 [0368]

N B § r 1 i n , április 27. /Német Távilati Iioda./ A Deutsche Diplomatisch-Boiitische Korrespondenz Koscial­kowski lengyel miniszterelnök budapesti látogatásával és Van ^eeland belga miniszterelnök varsói látogatásával foglalkozó cikkében a többi között ezeket irja: Az érdekelt országok sait ókoromén tár jaiban e miniszteri lá­togatások inkább formális ."• •. ; -• jellegén kívül és az érintett országok barátságos viszoryan kívül á mostani európai hely­zettel kapcsolatban utalnak e látogatások , olitikai jelentőségére is. Hangsúlyozzák, hogy hasznos és szükséges azoknak az államférfiaknak érint­kezése és személyes megbeszélése, akiknek országait nemcsak barátságos kötelékek, hanem politikai érdekeik azonossága is összefűzi. Sz az érdek­azonosság az európai nemzetek külpolitikai módszereivet és együttélésé­vel kapcsolatos t < ,' és a nézetek bizonyos "rokonságán" alapul. Ezt a szempontot valóban tekintetbe kell venni. Meg ál lapítható, hogy ez a szempont többé-kevésbbé észrevehetően kifejezésre jut azoknál az államok­nál, amelyek eltérően az úgynevezett nagyhatalmi politikától, de ezeknek a nagyhatalmaknak :..**:. hatókörén belül, ma azzal a kérdéssel foglalkoz­nak, hogyan juttathatnák érvényre és hogyan védhetnék meg saját érdekei­ket és ügyeiket. Bz államok számára ez a kérdés nem utolsó sorban akuttá vált azóta, amióta nyilvánvaló lett. hogy a népszövetség és a kollekti­vizmus bizonyos vál_Jajai nem feleltek meg azoknak a várakozásoknak, ame­lyeket é^pen ezek az államok fűztek az emiitett intézményekhez, hanem a gyakorlatban ezek az intézmények gyakran önző célok végrehajt ás áhak eszközeivé és megfelelő nyomást gyakorló nagyhatalmak érdekeinek eszkö­zeivé váltait. Nem nehéz belátni, hogy e felismerések hatása alatt ismét olyan elgondolások támadtak, amelyek a béke biztosítását es a nemzetközi együttműködést természetesebb es gyakorlatibb módszerekkel akar iák fenntartani. Tudatában vannak tehát olyan értékeknek, amelyeket a háború utáni politika sajátosságai következteben - bizonyara teljesen indokolatlanul - háttérbe szorítottak. Nem véletlen, hogy ezek az elgon­dolások épen azoknál az államoknál mutatkoznak, amelyek nagyobb állam­egységek közé ékelve különösen érzékenyek a természetes egyensúly ellen irányuló minden zavar ellen és amelyeknek különleges érdekei fOzüdnek a feszültség enyhüléséhez és a béke fenntartásához. Ha ezek az államok e különleges helyzetükből kifolyólag tudatára ébrednek annak, hogy milyen nagy értéke van a független és önálló politikának, ha sikraszállnak egyes érdekeik termesze tant a el­hat áro 1 ásáéit és csoportosításáért - ahelyett, hogy az érdekek belát­hatatlan^ . bonyolult rendszerhez csatlakoznának ­és ha a valóság iránti egészséges érzékkel a gyakorlati lehetőségek út­jára lépnek - ahelyett, hogy irreális "összmeg old ásókat" pártolnának -, akkor • -t-t igy bizonnyal a maguk jól felfogott érdekeiket képviselik, jkyuttal azonban az európai politika zűrzavarába olyan építőjellegű ér­tekeket hoznak,amelyek lényegesen fontosak az igazi európai kibékülés é? 9 óy er )suly s&zempontiából. /MTI/ /egybefonódásábol származó W Tó/Kr

Next

/
Thumbnails
Contents