Napi Hírek, 1936. április/2

1936-04-23 [0368]

• Genf. április 23./Magyar Távirati Iroda/ ü nemzetközi munkaügyi Hivatal igazgatósági tanácsa ma kozdto meg fficldell kanadai kiküldött elnöklóg ével 75. ülésszakát, A m-gyar munkások csoportját Poyer Károly . . országgyűlési képviselő képviselte az ülésen, ^z ig zeatőságl mindenekelőtt ^nn-.k t jelentésnek mogvizagálásáv 1 foglalkozott,-nme-]y ot az egyes államok - munkaügyi KérQose'-ibon óven&Jnt nivatalo.ssyo betér jászt ónok. Az igazgatóság ezután áttért a január erején .Santiago de Chilében tartott amerikai munkaügyi értekezletről szélé jelentés megviza' áiásá>ra. Hz az értekezlet, amelven tizenkilenc amerikai állam vett rés: t, a chilei kormány meghivására ült össze. r. Butiét a mu ka ügyi hivatal igazgatója, ismertette a santiagói munkaügyi értekezlet lefolyását, kiemelte annak jelentőségét ésjhangsulvozta annak amerikai jellegét. ÜZ amerikai államoka t^különöaeir három kérdés érdekli, a bevándorlás, az indián nének kérdése és a mezőgazdasági kérdés. Igyesek a santiagói értekezlettől féltették a nemzetközi munkaügyi hivatal tekintélyét-, de épen ellenkezője történt. & munkaügyi hivatal tekintélyben meggyarapodva terült ki ? tárgyalásokból. Dánia, val mint Anglia képviselője szirtén ilyen értelemben számolt be a santiagói értekezletről. A jelentéshez még több állam munkaadó-csoportjának, valamint munkás csoportjának képviselője szolt hozzá, majd kiddel! elnök összefoglalta a vita eredményét. Az igazgatósági tanács ma este határozati javaslatot fogadott el, amelyben megelégedet' c a santiagói nemzet Közi munkaügyi értekezleV... . • . ,. készült jegyzőkönyvet • (nt , J

\KV.2.*, ^d^^s^tZ Ü munkaügyi értőkezlot előreláthatóan szombaton ér véget. Ch Ha/Ha/I, Paris, áorilis 23. /Magyar Távirati iroda/ Glaude Parrbre, akit a Francia Akadémia a Barthou halálával megüresedett helyre választott be tagjai közé, ma tartotta meg akadémiai székfoglalóját. Beszédében, amelyben az akadémia hagyományaihoz hiven Barthou érdemeit méltatta, szokatlanul _ éles kirohanást intézett a baloldali államférfiak ellen és olyan világos célzásokat tett Herriot és a radikális párt külpolitikájára, hogy szavai, olykor csaknem választási célokat szolgáló politikai beszéd benyomását keltették. Parrere az 1934, február 6.-i utcai eseményekre is kitért és destruktívnak bélyegezte a baloldali szellemet. ( t A pártatlan történetírás - mondotta - meg íogja állapítani, hogy 1932-tol kezdve a francia külügyek vezetői szakítottak a józan ésszel. A Quai d'Crsayt rosszul irányították, rosszul tájékoztatták es 1933-ban már kül- ás belháború állott kapuink előtt.Tudott doloft, Haogy csakis a pacifisták tudjak a világot az egyetemes béke neveben * ilyen rohamosan a mészárlások útjára terelni, fa ugyanezek a vak külpolitikusok, akimet destruktív szellem és pártszenvedély hatott át, igyekeztek minden'.alkalommal megbántani Olaszországot, szellemi és vérbeli testvérünket. ... - " Szerencse, hogy 1934 február 6,-an Parist hazanas ébredés ráfctS fel ós a főváros vcraldo-atával kirántotta a gyeplőt a rossz . vezetők kezei közül. Ezek az akadémia falai között szokatlanul hangzó politikai kijelentések általános feltűnést keltettlak,