Napi Hírek, 1936. április/2
1936-04-21 [0368]
Györki Imre felszólalásával az általános vita véget ért. Wolff Károly személyes kérdésben szolalt fel és rámutatott arra, hogy nem azért sürgeti a sajtóreformot, mert s baloldali sajtó részéről őt legutóbb támadás érte, A baloldal azelőtt is állandóan támadta őt, A sajtóreformot mar évekkel ezelőtt sürgette és ezt a kérdést mindentől függetlenül állandóan napirenden tartja. Ezután bazár Andor igazságügy-miniszter szólalt fel. ürömmel állapította meg, hogy a vita valamennyi szónoka elismeréssel szólt az igázsagügyminiszterium működéséről. Hangsúlyozta, hogy a tárca költségvetése semmi különös, feltűnő dolgot nem tartalmaz, ellenben az egész igazságügyi szervezet jól működik.' jjgy kormányzati ágról nem lehet nagyobb dicséretet mondani, mint ha elismerik', hogv működése ellen komoly kritikára nincs ok. Néha ez a zajtalan,csendes működéi: többet er és a nemzet szempontjából helyesebb es egészségesebb, mintha feltűnő kilengések, amelyek pillanatnyilag megragadják ugyan a képzeletet, de később vissza!engés következik, ami a nemzet élete szempontjából kevésbé kívánatos. A ió igazságszolgáltatás olyas, mint az egészség;'ha megvan, nem vesszük észre, ha megzavart a tik ^ betegek leszünk tőle. Olyan, mini a levegő, amelyet termoszét ősnek találunk, hogy van ás csak akkor jövünk tudatára, hogy milyen fontos, milyen szükséges, ha nincs. A magyar igazságszolgáltatás működése olyan, hogy bennünket ózondus levegővel vesz körül biztonsággal tölt el és s nemzoti álotot egészséges állapotban tartja, Ennek illusztrálására néhány adatot hoz fel. Amikor az igazságügyminisz L eri széket elfoglalta, azt a kijelentést tette, hogy az' igazságszolgáltatás tempójag'nem mindig áll összhangban a gazdasági élet tempójával', ezért az igazságszolgáltatás menetét meg kell gyorsítani. Ha mar mutatkoznak ezeknek az intézkedéseknek erecmenyei. A gazdasági élet bizonyos ös;-. z ezsugoro d ás a a polgári ügyek számára csökkentő hatást gyakorolt, viszont igaz, hogy a büntető-ügyek számára emelő hatássÉl volt, ugy hogy ezek a tényezők a legnagyobb mértékben közrejátszanak az igazságszolgáltatás tempójának kifejezésénél. Közrejátszhatnak azonban bizonyos adminisztratív intézkedések is, amely eket már ő foganatosított s ezek eredményét ismerteti egybár számadattal. Ami a perek tartanát illeti, a járásbíróságoknál három hónap alatt befejezték 1932-oer a polgári ügyek 67 százalékát, 1935-ben 71 százalékát, A büntető-ügyek közül 1932-ben 69 százalékot, 1935-ben 79 százalékot fejeztek be a járásbíróságoknál három hónapon belül. A törvényszéken, ahol természetesen a nagyebbfontosságu ügyek több " idó't vesznek igénybe, hat hónap ez az időtartam. 1932-ben az elsőfokú polgári perekből, ahol a törvényszék mint I. fokú bíróság.- ítélkezett, 59 százalékot fejeztek be hat hónaoon bel. 1, 1935-ben azonban oo százalékot. A felebbvitt polgári perekből, ahol a törvényszák mint felebbezési bíróság iárt el, 1932-ben 72 százalékot fejeztek be hat hónapon belül, 1935-ben pedig 92 százalékot. Büntető-ügyeKből, ahol a törvényszék mint elsőfokú bíróság járt el, 1932-ben 60 százaiokot, 1935-ben 82 százalékot fejeztek be hat hónapon belül. Végül, ahol a büntető-ügyekben mint felebevitvli bíróság jár el a törvényszék, 1932-ben az ügyek 97 százaiága, 1935-ben pedig 10o százaléka fejeztetett be hat hónap.,n belül. A királyi tábláknál lényeges különbség van a budapesti tábla ügymenet-sebessége ós a vidéki táblák ügymenet-sebessége között, ami annak a rendkívüli aránytalanságnak eredménye, amely a budapesti tacla ós a vidéki táblák között van. Ez az aránytalanság azt von"a maga után, hogv a vidéki tábláknál néha nem is lehet megfelelő szaktanácsokat alakítani a tábla ügyforgalmának csekélysége miatt a budapesti taolán viszont 18 polgári tanács ás 7 büntető-tanács működik, tehát egy monstruózus nagy bíróság, amelyet az utóbbi időben máo.a társadalombiztosítási bíráskodás terhe is nyom., i'oly' .köv.' G-u/Vi
