Napi Hírek, 1936. április/2

1936-04-16 [0368]

finchkler István kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter a "Szeged" nevü uj ^Dunaten^ eriár ó hajó ünnepélyes vízrebocsátás a alkalmából a következő beszédet mondotta: Főméitóságu Kormányzó Ur! Ifélyen tisztelt ünneplő közönség! A magyar sors tragikumához tartozik, hogy ezt az országot, amelyet annyiszor pusztított már el a kegyetlen végzet, romjaiból minduntalan ujjá kell építeni. Be történelmünknek vigasztaló és bizakodást adó • tanulsága az is, hogy a legrettentőbb veszteség ele után a magyarság mint "poraiból mcgélemedett Phénis , ahogyan Gyöngyösi István mondja, mindig uj életre támadt és nemzeti létét a Kárpátok medencéjében immár több mint ozer éve elpusztíthatatlan életerővel folytatja. Kereken száz esztendeje annak, hogy a tetszhalálba merült magyarságot egy lánglelkü szcllcmóriás ismét öntudatra ébresztette és a nom'zoti es gazdasági uj jáalakitásnak egy olyan prograamját dolgozta ki, amelyet ma is irány tcutatónak kell tekintenünk. Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar/politikai, társadalmi és gazdasági életünk legtemé- " kenyebb reformerő, közgazdasági terveinek tengelyébe a közlekedést állította ós ő volt az clso, aki a Dunának, mint viziutnak jelentőségét felismerve, a. dunai hajózás érdekében korszakalkotó kezdeményezéseket tett: a. .őzhajózás megindításával, valamint a Tisza ós az Alduná szabályozásával, amit a helyszínen életének kockáztatásával maga tanulmányozott. Széchenyi István szárazföldi elzártságából a Duna segítségével akarta kicni cl ni Magyarországot és Budapestet. Látnoki képzelő orcje, amöly nála a gyo-korlati gazdaságpolitikus szenvedélyes tcttváayával párosult, meglátta ebben a hatalmas r oly amban azt a közlekedési utat, amely - bennünL kot mind nyugat, mind kelet felé távoli nemzőtökkel is összeköt és Iái. * gyarországot bekapcsolja a nonz.ctközi ^kereskedelem éltető vérkeringésébe.. Ma, amikor ismét ujja kell szerveznünk, százszor nehezebb körülmények között, ezt a háborúban kifosztott és kqgyctl aaül megcsonkított országot, amikor a nemzet r:e;aerősit£ se erdőkében minden értéket, minden lehetőséget számba koll vennünk, ki kell aknáznunk, Széchenyi István ujjmutatására a mi szemünk is a Puné. felé fordul ós igyekeznünk kell továbbfejleszteni azt a gondolatot, amelyet ő reánk hagyott. Erre annái is inkább szükségünk van, mert hiszen a gazdasági elzárkózás korát éljük és mezőgazdasági s ipari exportfelesleg óink számára uj, távolabbi piacokat kell találnunk, amelyek vasúton elérhetetlenek számunkra. Földrajzi fekvésünk a gazdasági fejlődésben levő • kö-" zcli kelet fele utal bennünket, ez az az irány is, amelyet a Duna mutat nekünk. A magvar kormány. Főnéltóságod legmagasabb irányítása mellett, a közeli kelet felé törekvő forgalom fejlesztése érdekében uj szállítóeszközt teremtett az átrakodást feleslegessé tevő közvetlen Duna-tengerjáró hajók típusában. 1934 augusztusában Ugyanezen a helyen került vízre az első' Duna-tengeri áré hajó, a "Budapest", mely úttörő alkotás volt mind műszaki, mind gazdasági vonatkozásban. A kísérlet fényesen bevált s a kedvező eredmények arra indították a kormányt, hogy egy második ilyen hajót megszerezve a ri.kir. Duna-Tengerhajózási részvénytársaságot hívja életre, mely vállalat kizárólag ennek a közvetlen tengeri forgalomnak lebony olitásat fogja szolgálni. A meglevő hajóparkot a nai nap egy harmadik egységgel fogja gazdagítani, aminek kiemelkedő jelentőségé abban áll, hogy'ezzel lehetővé válik kéthetenként nono trendszerű hajójáratot indítanunk a Levonta felé." A tengerpartjától megfosztott Csonka-Magyar ország újból rendszeresen és közvetlenül bekapcsolódik a világtergerők forgalmába. Budapest tengeri kikötővé lett. Ez emeli ünneppé az egész nemzet számára harmadik tengerjáró hajónk vízrebocsátás ének napját, ünnepeljük a hajéban a magyar mérnöki tudomány fölényének, a magyar gazdasági erőnek, á mostoha viszonyokon győf zcdolmcskedő magyar életakaratnak ujabb bizonyítékát, egy ujabb emeltyűjét a jobb magyar sorsnak, a szebb magyar jövőnek.