Napi Hírek, 1936. április/1

1936-04-08 [0367]

NI Be ilin. április d /Német Távirati Iroda/ 1X1 A francia béketervről a Germania a többi között ezeket ir ja : Sem az egyik, sem a másik francia okirat nem tartalmaz útmutató gondolatokat ós uj célkitűzéseket* Különösen feltűnő, hogy a bőketerv egyes részleteiben kimondottan ironikus hangot üi ' meg, különösen ott, ahol a német alapelvekről - mint a szabadságról, a jogegyenlőségről és a biztonságról - van szó c Épen ez a körülmény nem * ..." 1 » . .' könnyiti meg azt, hogy ezekhez az okiratokhoz elfogulatlanul és tárgyilagosan fog­laljunk állást. A francia emlékiratnak i ö aza van, ha arról beszel, hogy a üuhrvidőket a locarnoi szerződés megkötése idején mái kiürítették, de az ujabb megszállás Bamokles^kardja állandóan fajunk fölött • függött. Ha, Nőmetoiszᣠelhatározta, hogy a locarnoi szerződéssel kapcsolatban önként elismeri a kat onamentesitett övezet létééit 'sőt, ebben annak az óriási veszedelemnek bizonyítékát lehet látni, amelyben annakidején a német birodalom volt, mert akkor 3 ezt az engedményt, csak a kisebbik bajnak tekintették. Babulisztikus - v •"' , felfogásra vall, ha Franciaország a iocarnái szerződésnek német részről történt magyar ázásából azt akarja kiolvasni, hogy Németország a jövőben minden önként elvállalt kötelezettsé­get ke u&éube von, ha az összefüggésben van az 1919-ben létrehozott helyzet­tel. Németország nem gondol arra, hogy az 1914 évi állapotokat ismét vissza­állítsa. Nem jogi érveinek gyengesége miatt vonakodik Németország Hágába menni, hanem ez a vonakodás abból származik, hogy a vitás kérdés épenséggel nem jogi természetű. A francia emlékirat kifogásolja, hogy a német javasla­tok semmit sem tartalmaznak a tervezett megnemtámadási szerződések és a népszövetségi alapokmány összefüggéséről. Németországnak abból a szándékából azonban, hogy vissza akar térni Genfbe, egészen világosan kiderül, hogy ezek a megnemtámadási szerződések semmikőpen sem a levegőben lógnak. Ami a Szovjetuniót illeti, nincs tudomásunk arról, hogy Németország elhagyta a rapalléi és a berlini szerződések alapjait. Németország hajlandó arra, hogy a Szovjetunióval a népszövetség tanácsában együttműködjék. Ugy látszik, a francia kormánynak rossz az emlékező tehetsége,ha tervezetének 7. pontjában azt az állitást kockáztat ja meg, hogy a német bir-dalai kormány nea óhajtja a mennyiségi vagy minőségi leszerelést a szárazföldön és a levegőben, A német birodalmi kormány ismételten hang­súlyozta, hogy hajlandó olyan leszerelési rendszabályhoz hozzájárul­ni minden téren, amelynek rendelkezéseit minden más hatalom maga: a. kötelezőnek elismeri. . Népszövetségi határozmj'inyok vannak az erkölcsi leszerelésről de l%^Í m t? ' dZ ö i UI ° pa ' s mindenekelőtt a francia wjttoSÍ beÉwítjS elotton,t, nogy ezek csak .,, ; . • egyszerű papirosok maradtak/ ^ , űliL A lap vogul özeket irja: ^-M;^ yit ^ aoét ffi egállapithatunk, hogy a francia részről java­solt rrenoszer (marad a nemet javaslatok nagyvonalú­éi ^^/gyenesvonalusáea mögötí. A német javaslatok aoban a keretblHológnak csaljak mostani helyzetével. /MTI/ " * ^vetnek M •wdpai népek 0 ri Tó/Kn

Next

/
Thumbnails
Contents