Napi Hírek, 1936. március/2
1936-03-24 [0366]
A Felsőoktatás ügyi Egyesület kedden délután a József Nádor Egyetemen közgyűlést tartott, amelyen Kornis Gyula, a képviselőház alelnöke a rázmány Egyetem rektora, az egyesület elnöke "A magyar' tud omány"-ról mondott beszédet. A kultúra - mondotta- nem pusztán egyes emberek munkája, sőt egyes elszigetelt népek müve sem, hanem nagyobb népközösségekéj a világközlekedés és érintkezés mai korában úgyszólván az egész emberiségé. Nincs olyan nemze% ti kultúra, mely teljesen autóchfen volna, mely ne valamely más nemzettel való érintkezésből s kölcsönhatásból alakult volna. A kultúrának, mint az emberiség közös nagy feladatának szempontjából a nemzetek is csak egyéniségek, amelyek a többi hasonló egyéniségekkel együttműködnek. Amit a-nemzeti kultue ra alkot, az az artberiség közös művelődési javává szélesedek. A kultúra formái közül a todomány lelkünknek világos, átlát ható, racionális gondolatai mozzanatain, mintegy az észnek "intézményesen" biztosi** tott logikai, mindenkire egyformán állo, változhatatlan és egyetemes rendszerem • alapszik. Innen van, hogy a tudomány az ókortól kezdve Inkább az emberiség nemzetközi produktuma, mint a lelki életnek homályos, egyéni valónkkal mélyebben összefüggő/érzelmi-értékelési talajból fakadó művészet, erkölcs és vallás. Amióta tudomány van, ez nemzetközi. Gondoljunk az ókor folyton vándorló görög matematikusainak és filozófusainak kozmopolita életére; a középkori tudósok egyetemről-egy etemre való vándorlására, a nagy szerzetesrendek legkülönbözőbb nemzetiségű tudósainak nemzetközi vitáira: aquinói Szent Tamás Olaszországban születik, Kölnben tanul. Parisban tanít; v . _i gondoljunk a reneszánsz tudományának talán Giordano Brúnóban legjobban megtestesülő nemzetköziségére. Minden, még a legháborusabb korszaknak is megvolt a maga európai respublica literarum-ja, amelyen mint semleges területen az eszmék kicserélődtek, továbbszivárogtak s uj mozgalmak ^és fejlődés indítékaiul szolgáltak s ezzel'a müveit emberiség értelmi javainak egyetemes továbbhaladását biztosították. A nagy világháborúnak kitörése l f J14-ben a tudomány nemzetköziségére hirtelen csapást mert: a respublica literarum békés, csak tollal felfegyverzett polgárai két táborra szakadtak, a fiatalabbak egymás ellen kardot rántottak, az idősebbek otthonról lövelték egymás ellen 'éles nyilaikat s annak^homlokáról, akit néhány étevel azelőtt az igazság kutatásában az egész emberiség szamara^ szerzett érdemeiárt az egyetemek ás akadémiák diszévá váÍ3 s ztoUak, most letéptek Minerva babérát s mint ellenséget kitaszították korukból. Egyszerre szétrobbantak azok a hidak, amelyek a nemzeteket szellemileg osszeköttötték s az igy támadt szakadék fölött vádaskodó és gvalSzkodé szavak röpködtek. A világ tudományosságának nagy Götterdaemmerungja még a háború után is par esztendeig tartott- Lassanként azonban újra felépültek azok a szellemi, hidak, amelyeken at a volt ellenséges nemzetek tudós fiai uiból érintkezni kezdtek} egymást megbecsülték és nemzetközi tudós együttműködésre készek voltak. Ennek a kibékülésnek szellemében folyt le mar nálunk 1925ben a Magyar Tudományos Akadémia százéves alaoitási emlékünnepe, amelyre a' régebben ellenséges országok tudós képviselői már nagy számban megjelentek A ml egyetemi jubiláris ünnepségeinken már távoli nyoma sem volt a régi ' ellenségeskedésnek: valamennyi nemzet tudományos fórumai részint személyes képviselet, részint meleghangú üdvözlő irat utján fejezték ki a magyar tudományosságnak nagy gócpontja,, a budapesti egyetem iránt való tiszteletüket és megbecsülésüket /kivéve a bukaresti és a j assy-i egyetemeket, amelyek meghívásunkra nem válaszoltak./ Ebből az értékelesből is igy éreztük, hogy ?J z 5 lem . w í^-ban nincsen területileg kis és nagy nemzet: minden némzeta ÍSS^^gS^^* 1 amenr ^ ivel h §zzájárul aTigazságok végtelen hl/Folytatás- következik/ o Y/y
