Napi Hírek, 1936. március/2

1936-03-23 [0366]

/ ^inchkler István miniszter bécsi előadás-nak foX^ i> IJC. •/ Ausztria egy sz ersmin tévedett gyűjtőhelyévé lett a nyrgat európai civilizáció kincseinek 1 s, mind a saját, mind a szomszédja használatira. A .középkorban Ausztria es Magyarország között a kulturális értékek cseréje sokkal teljesebb volt mint'a törökidők után. Magyarország elcbb vette át az olasz r-enaisance irányzatát mint Ausztria, s Korvin Mátyás ültette át azt Bécsbe. Budán előbb volt könyvnyomda mint Bécsben, s a bécsi udvari könyvtárat is magyar tudós, a Sambucus néven ismert Zsámboky János alapította. A bécsi egyetemen 1413-tól 1639-ig 139 magyar tanár működött, s ezek egyike rektor is volt. A középkorban nem egy osztrák templomot magyar szobrászok és aranyművesek díszítettek. A török háborúk alatt kimerült a magyar nép életereje, Európa pedig rövidesen megismerte a magyarság uj arculatát, a lázadóét, amely szabadságát és függetlensé gé t most mar a Nyugattal szemben védelmezi. Ami'á legélesebb hatalmi eszközökkel nem sikerült: a lázadó megszeliditése,- . azt elér te egy segítségért könyörgő asszonynép, Mária Teréziának barátságos szava. A magyar huszárezredek mindjárt készen állottak a fenyegetett Ausztria megmentésére, a nemesség és a főnemesség bevonult Bécsbe, a mágnások palotákat építtettek s egy kevés megértés a félreismert, megbántott magyarság iránt ebből a népből az áldozatkészség és ragaszkodás valoségos ".radatát váltotta ki. Ebben az időben Bécs Migyaror szág számára is a kultúra középpontjává vált. Bécs és Buda már a korai középkorban vetélytársai voltak egymásnak, a politikai és kulturális túlsúly azonban Mária Terézia idején határozottan Bécsbe került és ott is maradt amig az 1867-es kiegyezés ki nem fejlesztette Magyarország politikai egyenjogúságával együtt a gazdasági és kulturális paritást is. * (hozzátartozik a magyar jellemképéhez, hogy Deák Ferenc, a magyar nemzet szószólója szállott sikra azért, hogy Ausztria is megkapja a parlamentáris alkotmánvt. A korai romantika es a szabadelvUség kora az elfeledett és félreismert Magyarországra mindjobban ráterelte a figyelmet. Bécs tekintete is mind sűrűbben esik Magyarországra, ahol a néphagyományok háborítatlanul fönntarthatják életüket es nem egy nagy osztrák zeneszerző és költő lelkesedik a magyarságért, a pusztáért s akad osztrák festőművész, aki felismeri a magyar ta j varázsát. A néphumorban és az operettben Becsben népszerűvé va.lt magyar karikatúra-figurák szerepeltetését a magyar sohasem vette komolyan rossznéven, hanem elnéző mosollyal fogadta. A politikai és kulturális egymásrahatás vonalával párhuzamosan halad a két ország gazdasági együttműködése is. A két ország évszázadokon át egymást kiegészítő gazdálkodást folvtatott, amiről a bácsi -'Hámi levéltárban található s a XIII.századig visszanyúló okmányok tanúskodnak. Az osztrák kereskedők jogait László király mar „ 1277-ben szerződésben biztosította és nem egv okirat szól a későbbi időkből is a Buda és Bécs közötti kereskedelemről. A török ^hódoltság megszűnése t követő időben osztrák iparosok ós kereskedők építették fel Budát, de ugyanakkor a magyar nvergesék, ennek a százados magyar iparágnak képviselői is eljutottak Bécsbe, megalapítva annak ma is oly virágzó bőrfeldolgozó iparát. Bécs ősidők óta a legjobb piaca volt a magyar mezőgazdaság termékeinek, s egyúttal legjobb hirdetője isi azok jóságának. ismertette azután az előadó a Ferenc József korában beállott kulturális és gazdasági virágzást, amelyben a sorstól kegyelt Bécs mellett a magyarság éle te i s hatalmasan fellendült • / Folvt.köv./ o Bl/Kn