Napi Hírek, 1936. március/2

1936-03-21 [0366]

M Berlin, március U./ Német Távirati Iroda/ , r. , A berlini reggeli lapok igen részletesen foglalkoznak a locarnoi hatalmak emlékiratával. A Völkischei *>eobachter többek között ezeket mondja; Az uj nagyszabású nemzetközi értekezlet tervében és az emlékirat egyéb pont iáiban nyíltan kifejezésre jut az az igyekezet, hogy Németországot megtévessze* és háttérbe szorítsák. A Deutsche Allgemeine Zeitung birálátát ekláppen foglaljt összet la emlékirat részletei azt bizonyítják, hogy a londoni tanácskozások során ismét nem tanultak semmit és nem haladtak előre, hanem njbol egyesültek abban u < felfogásban, amely felelevenít* a versaillesi átkos napok emiekét. ^ A Böisenzeitung hangsúlyozza, hogy az emlékiratot válaszacás előtt tüzetesen meg kell vizsgálni és rámutat arra, hogy az emlékirat első benyomásra határozottan csalódást keltett

a

A lap szerint az emlékirat rosszindulatú, szábjektiv és egyoldalú ÍTásmü, amelynek egyoldalúsága különösen abban a követelésben domborodik ki hogy a harminc kilométeres * - semleges területsávot kizárólag német területre akarják korlátozni. A Germania többek között igy irt f

A londoni emlékirat a politikai félmunka és a rossz lelkiismeret dokumentuma. Nem vonjuk kétségbe a locarnoi egyezmény ' kezeseinek jóindulatát, de a leghatáVptóbban tagadjuk azt, hogy ezzel a cselekedet ükkel szolgálatot tettek az európai béke ügyénél:" A Berlinéi Tageblatt ezeket mondj at Timrf" uáf&c Németország hajlandó arra, hogy/jisszavonuljön'áí? mert lelkiismerete tiszta. Ezzel senkinek aem akar szívességet tenni,de senkit sem akar megbántani /MTI/ Zjszükség esetén rt £u/£u „ n ^ Zürichből -jelentik: A Zürichben megjelenő "Conzott und Hubers fochenblaetter

M cimü egyik legnagyobb képos folyóiratban Lippai Imro tollából két teljes oldalt ^betöltő nagy illusztrált cikk jelent fflcg.^mintogy tíz magyarországi felvétellel, amelyek bemutatják Budapestet és annak novozetességoit, Magyarországot és a Tokajvidekot. A cikkben liopai többek között a Következőket irja: Az évszázadok Magyarország számára is ugy ürültek cl, mint a többi európai nemzetdc részére: békeben és'háborúban, alkotásban és rombolásban. Egy azonban megdönthetetlenül áll, hogy Szent István" óta a magyar állam nem szűnt meg létezni, még a toiök mqgszállás legrettenetesebb óráiban saa, amikor a barbárok erője sok mindent szétrom-" bolt, amit békés évszázadok alatt sikerült felépíteni. Magyarország számára a XIX század volt döntő, amikor igen sok bizonyítékát adta felelősség rzeténck, hogy mint a nyugati művelődés előretolt bástyája megakadályozza a keleti barbárság terjo szkodését • Lippai azután cikkébon reszlctősen kitár Magyarország történelmem és nagy kulturális alkotásaira* /MTI/