Napi Hírek, 1936. március/2
1936-03-20 [0366]
/A franci a kápvis előház ülésének J__ folytatása./ A francia kormány kezdeményezésére a locamoi hatalmak március 10.én Parisban tartották meg első eszmecseréjüket. Az angol koimány kerté, hegy a tárgyalásokat Londonban folytassuk. Ezzel az indítvánnyal szemben nem emeltünk kifogást. Lehetővé tette ugyanis számunkra, hogy Franciaország szavát Londonban hallassuk, ahol szavunk néhány hónap ota nem talált meghallgatásra és megértésre. Ez igen fontos volt, mert nem volt szabad megengedni, hoe-v Franciaország biztonsága a német lépés miatt bárminő hátrányt szenvedjen és a szerződések tiszteletben tartásának elvét az egész közönség érdekében fenn kellett tartani. Bármennyire is kész volt a francia kormány a nemet kománnyal tárgyalásokba bocsátkozni nem engedhette meg azt, hogy befejezett tények ele állítsák és a tárgyalásokat mindaddig nem kezdhette meg, mig a nemzetközi jog szentségét ujbol nem biztosították., Paul-Boncour államminiszterrel együtt azzal a megbízatással mentem Londonba, hogy a Népszövetség tanácsa előtt támogassam Franciaország határozati javaslatát és a belga, angol és olasz kiküldöttekkel eszme-? cseréket folytassak, hogy a német szerződésszegés megállapitasa után igényt tarthassunk arra a támogatásra, amelyet a szerződések kilátásba helyeznek. A londoni •••.' tárgyalások március 12.-étől 19,-éife szinte megszakítás nélkül folytak. Eredményük mindenekelőtt az volt, hogy a Népszövetség tanácsa egyhangúlag megállapította, hogy Németország ; megsértette a versaillesi szerződés 43. cikkelyét és a locamoi szsrződést. Ez a megállapítás azután történt, hogy a tanács meghallgatta a német kormány megbi zotti ának érvelesét. Németország tehát nem állithatja azt többé, hogy lépését elitéltek anélkül, hogy megkisérlette volna annak indoklását. A tárgyalások másik eredménye az - a megegyezés volt, amelyet az erdekeit kormányok már szentesitettek is. Flandin ezután felolvasta a londoni megegyezés szövegét ., majd oedig rátért azoknak elemzésére. A francia kormány azt óhajtotta volna, hogy a nemzetközi jog uralmat teijesen állítsák vissza, vagyis a Rajnarvídéken áliitsák helyre a március 7,-e előtti helyzetet. Ezt"kétségkívül el is érhettük volna, ha az alairo hatalmak megegyeztek volna abban, hogy együttesen erélyes nyomást gyakorolnak .Berlinre. Hamarosan meggyőződném a'zonban, hogy ebben a tekintetben nem jöhet létre a megegyezés; Németország - folytatta beszédét a francia külügyminiszter - egyoldalú lépesének indokolására jogi természetű érveket hozott fel. Felkérik tehát Németországot, hogy ezeket a jogi kifogásait a hágai nemzetközi biróság elé terjessze. .A nemet kormány március 7.-i elhatározásával felakarta szabadítani a rajnai területet "mindennemű nemzetközi szolgaság " alól Most tehát felhívják a német kormányt, hogy 20 kilométernyire vonja vissza a francia és belga határvonaltól az odavezényelt csapatokat. llandin ezután rámutatott az angol-francia-belga katonai megegyezések fontosságára, amelyek - ugy mond - • . . annak a szoros összetartásnak az eredményei , mely ' a háborús vezélyre való tekintettel kozott• ,.nií i .létrejött. ' . A most tervbevett intézkedések < lehetővé teszik ) mint 19l4-ben, hogy a háború ." . . fenyegető rémét elháritSU k . M Di *)OX** Flandin ezután hangoztatta, hogy a N/me tor szagnak tett javaslatok • ' igjen mérsékeltek. Ha Németország visszautasítaná őket, Franciaország és Nagybritannia egyetértően arra az álláspontra helyezkedik, hogy a helyzetet azonnal uj vizsgálatnak kell alávetni. Flandin felolvasta Jr?L; « •.. , , levelet, amelyben az angol külügyminiszter biztosítja a francia kormányt, hogy az angol kormány adott esetben közösen einatározott rendszabályokkal azonnal segitségére siet a francia kormánynak. Megtortemk tehá.t minden intézkedés, hogy országunk biztonsaga " védve legyen minden támadás el len., dme ez az eredménye azoknak a fáradozásoknak, amelyeket a béke fenntartása érdekében kifejtettünk. /Folytatása következik/ V Ba/Y