Napi Hírek, 1936. március/1
1936-03-12 [0365]
/Schuschnigg nyilatkozatának folytatása./ Az egész erkölcsi konfiguráció azonban annyira eltolódott, hogy csak nehezen lehet bevárni az újrakezdéshez e téren szükséges aktivizmust és igy természetes volt, hogy a két szoms zídállam, Ausztria és Magyarország, egyelőra saját hatáskörében,a stresai ajánlásokra támaszkodva kereskedelempolitikai tekintetben uj területre lépett. Tagaehatatlanul előnyös volt, hogy Mussolini és Dollfuss építőjellegű gondolataiból és álmagyar államférfiak teve" kenyjközremüködéseve 1 Létrejöttek a római szerződések. Mi már e szerződések'üöegkötésekor kiemeltük, hogy a római egyezmény nem jelent végső pontot, hanem, ha más államok részerői megfelelő megértés es felismerés mutatkozik, Középeurópa számába pozitív fejlődós !íiinduló-pont jává válhat. Az akkori feltevések még nem érlelődtek meg,, másfelől azonban tény az, hogy mind srélesebb körben ismerik fel a rómqi szerződések kedvező eredményét s igy épen a legutóbbi napokban Hodzsa dr. csehszlovák miniszter elnökkel folytatói t megbeszélés eim alkalmával ismét elégtétellel állapíthattam mog ezt a felismerést.Do egy további felismerest is látok erősödni minden államban: a gazdasági összefogás szliksógesvoltának felismerését s Buo.apesten, Rómában és BÚB Sben bizonyos büszkeséggel utalh^tn^k arra, hogy épen ezek a központok voltak azok, amelyek az egyik vagy Jiásik részről hozott áldozatok árán is újszerű utakat jelöltek ki kereskedelmi politikájuknak. Az uj rendszerből azonban annak szükségesvolta adódik, hogy az eddigi eredményeket vizsgálatnak vessük alá és tanulmányozzuk, hogy a gazdaságpolitikai együttműködés megkezdett utján lehet-e továbbhaladnunk elóre és hogyan történjék ezTMineen találkozásunk^ akár Bécsben, akár Budapesten vagy Rómában történt, a gyümölcsöző pozitivizmus e szellemében folyt le es én nem kételkedem abban, hogy mostani értekezleteink és. a római egyezmények aláíróinak közeli római összejövetele valamennyi résztvevő"számára kedvező hatásokat fog hozni ./MTI./ C GS/T, */ B é c s. március 12. /Magyar Távirati Iroda./ A A Neuigkeitsweltblatt "A kancellár budapesti utja" címmel cikket közöl "irányadó hely"-ről s a többi között ezeket írja: A magyar miniszterelnök Magyarország állásfoglalását a nagy nemzetközi vitákhoz élesen körülirta aként, hogy a hatalmak, ebben az esetben tehát a locarnoi szerződés aláírói, meg egymás&özött -öem tudtak! közös nevezőre jutni és hegy ezért a nemzetközi illendőség szempont iából nem lenne helyénvaló, ha a magyar kormány nyilatkozatot tenne. 1 exLiUiA magyar miniszterelnök e kijelentésedhez az oszt'-ak közvélemény szempontjából is csak csatlakozni lehet. Valóban t először a locarnoi aláíró-hatalmak! . mielőtt állast leEetne vagy szabad lenne foglalni oly kényes kérdésekben, aminőket Hitler lépese vetett fel. Természetes - folytatja a Lap -, hogy uüapest^n mindezek,., a dolgok és mindazc. s a kérdések is, amelyek a "ró^,ai egyezmények" fogalmával) foglalhatók össze, megvitatásra kerülnek. A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére hü és buzgó szolgálatukért Kovács .György külügynunisztériumi műszaki altisztnek a magyar ezüst érdemkeresztet, Sárhegyi János külügyminisztériumi I.osztályu altisztnek podig a magyar ezüst érdemérmet adományozta. Yé/Vé Mint a Magyar Távirati'Iroda jelenti, a kormányzó.a miniszterelnök előtériesztéséro Eánosi János m.kir,közigazgatási bírósági szakaltiszt kapusnak hü és buzgó szolgálata elisEcréséül nyugalombahclyezeso alkalmából a ma gyar ezüst érdemérmeo adományozta. . /