Napi Hírek, 1936. február/2
1936-02-17 [0364]
/Képviselőházi bizo ttságok, I. folytatás./ A gyári jellegi iparűzés ellsiórzését ki kell mondani. A zárt szára bevezetésit lehetővé kell tenni a képesített iparoknál is. Ügy,amint az ipart megvédik a kereskedők kontárságától^ ugyanúgy meg kell védeni a kereskedelmet a gyárak és a nagyáruházak jogtalan versenyé tői.A jogelvonási intézkedé s nem sérti'a tisztes iparüzőket, mert senkineksem érdeke a bűnös megyédéi mezes 6, Kéri azonban annak' kerülirását, hogy a jogelvonás kihágási büntetésekre nem vonatkozik. Gazdasági, iparfejlődés i és erkölcsi szempontból nagy fontosságot tulajdonit az ipari arrombolás megbüntetésének. A javaslatot elfogadja. Bródy Sriá kifogásolta, hogy a javaslatot csak péntek en'osztották ki és már most tárgyalják. Nem kívánja vissza a céhrendszert. Minél több kisexisztencia kel étke zése kívánatos , ezt azonban a javallat nem teszi lehetővé. Helyteleníti a j avas latna k az t a részét, aroe ly raegneheziti az i oarigazoivany ok megszerzését. Helyteleníti a szerzett jogok félrf.tételét, ami a kereskedőket bizonytalan helyzetbe hozza. A megbízhatósági szakasz felesleges nehézségeket támaszt." Hely tel en, hogy az engedélyhez kötött iparoknál biztosíték letételét lehet követelni. Túlságosan nagynak tartj a'a miniszteri omnipott,nciát, amel y az ipari autonómiák jogit csorbítja. Petrovaoz Gyula örömmel üdvözölte a javaslatot, eme ly a keresztény pár D fel fo gásánrakés orogram rajának teljesen megfelel, A javaslat körül nem kormányo'árti ós ellenzék, hanem a keresztény és a liberális világnézet ütközik össze. A képesítés fokozása, a mestervizsga előírása az ioari sz a kképz ettsé g igazolására és a M Strohmann"-renaszer megszüntetésére alkalmas* A tisztesség és becsület védelmét az ipariga-' zolványnak méltatlanoktól való megvonási lehetőségével biztosi tvá látja, s miutái ez előzetes birói ítélettel és : felebbezés lehetőségével van körülbástyázva, a becsületes iparos sz emoontj ából senmi sérelmet nem jel ent. A túltermelésnek és árrombolásnakxaz iparosok számának maghatározása után való megakadályozása helves. A javaslat a szerzett jogek védelmében kissé liberális, ezen a terem módosításra volna szükség. A javaslatot e lf o 9. adj a. Malasits Géza tiltakozik az ,e 11 en, hegy Petrováez Gyula felekezeti világnézet alapján bírálja el a javaslatot. Kizárólag gazdasági javaslatról van szó, amelynek tárgyalásában a keresztény vilagiézet nem vihető be. A javaslat többjaontiát háyesnek és j ónak tartja, de teljes egészében a javaslat keyes ahhoz, hogy az iparos~és kereskedőosztály gazdasági és szociális bajait orvosolja, ezért a javaslatot nem fo gadj a el, Szurday Róbert a törvényjavaslatot nem politikai, pártpoli'tikai vagv világnézeti szempontból, hanem országos szempontból itéii meg s örömmel üdvözli. Sokkal nagyobb szociális kihatásúnak tartja a törvényjavaslatot, mintsem hogy az csak a kisipar kérdése volna, mert az a'k'isy é s középosztály megteremtésének, illetőleg kiépítésének a kérdése. A javaslat igen bölcs mérséklettel van megszerkesztve és módot ad az iparossá g műveltségi szintjének emelésére és tisztességes polgári OE gél hetes ének biztosítására, A Javaslatot elfogidja. Apponyi György gróf nangsulyo zta$ hogy nem viláaaézeti, hanem gazdasági es szoc iáli s ké rdé sr ől van szó. Keresztény viiágnézletét nem pártpolitikai álláspontra helyezi. Aggályosnak tartj a, hogy a javaslat közkereseti és betéti társaságnál a toké bekapcsolódásat lehetetlenné teszi. A kötelező mestervizsga csak nehezíteni' fogj a az iparosok boldogulását. Komoly aggálya van a javaslat l 9 . szakaszával kapcs ólaiban, amely a miniszteriméi: igen nagy jogkört biztosit az iparengedélyek sz émának megállapításánál. Tiltakozik az ellen a rendszer ellen$ amely a kormány központi hat almát növe li. A javaslatot nem fogadja el. tu/Vá /Foly. köv./ \
