Napi Hírek, 1936. február/2
1936-02-17 [0364]
London, f bruár 17, /Magyar Távirati Iroda./ Károly román király hosszú nyilatkozatot adott a Daily Telegraph diplomáciai levelezőjének, amelyben többek között a következőbe t mondta: - A legőszintébben kivánom a békét, de nem vagyok pacifista olyan értelemben, hogy leszerelésünket tartanám a békéhez vezető útnak, Jel kell készülnünk arra, hogy határainkért harcoljunk ? de ha okosak és erősek va gyünk nem kell erre sornak kerülni. Romániára lényegesen fontos a legteljesebb egyetértés .Franciaorszaggal és Angliával s az, hogy a népszövetséget a béke hatékonyabb eszközévé tegyük. Ebben a tekintetben minden tőlünk telhetőt el kell követnünk. Ezért Románia politikája az együttes biztonságra van alapi tv a. I\ T em volt számunkra könynyü dolog az 01 szország elleni megtorlásokban részt venni, de a .kockán forgó elv nem engedett más választást. Az osztrák kérdésben nem járhat el a kisantant önállóan, de kész Ausztria függetlenségéért harcolnia, ha Franciaország is hajlandó lépéseket tenni. A reumán haderő "kezd fejlődni". Vannak ketségkivül nehézségek, főként a felszerelés tekintetében és a gazdasági kérdéseket is meg kell oldatni. A gazdasági helyzet sokkal inkább aggasztó, mint a politikai. Feltótlenül életbevágóan fontos szükség van a gazdasági együttműködés bizonyos alakjára a középeurópai államok közö-t, mert meggyőződésem szerint a másik ut csak a végromlás legveszedelmesebb módjahoz vezet. Kell val?mi módját találni annak, hog^ mérsékeljük ezeket az irtózatos vámsorompókat» Egyesek azt mondjak, hogy ha előbb megj. vitjuk a politikai helyzetet, a gazdasági helyzet önmagától javul. Nem hiszem, hogy ez mindig igaz volna. Termékeink számára nyereséget biztosi tó piacokat kell okvetlenül találnunk, mert ma veszteséggel adjuk el búzánkat. Mivel minden közepeurógai tervnél nyitva kell hagyni az ajtót Magyarország és Bulgária előtt - Így folytatja a levelező - megkérdeztem Károly királyt, miként véli e tekintetben elérhetni az együttwiikndáat? - Magyarországnak - mondotta a király - be kell látnia, hogy a békeszerződések semminemű változtatását L ' ' nem engedhetjük meg. A határmódositások tárgyában vitának még csak az árnyéka sem lehetséges. Ebben a tekintetben az egész kisantant nevében beszélek. Tökéletes határvonalat sohasem lehet vonni. Jól tudom, hogy vannak magyarok a román határon belül, de vannak románok is határainkon tul Magyarországon. Mi azért ebből nem csinálunk propagandát. Elismerem, hogy olyan ország uralkodója vagyok, amely - jóllehet túlnyomórészt román - -. de azért egyéb ',rajókhoz tartozó jelentékeny kisebbségeket is foglal magában. Ezt a tényt mindig szeri előtt kell tartanom, mielőtt politikádat meghatározón. Lehetetlen volna ugyan számomra, nem a román többség kívánsága szerint cselekedni, de ez meg nem jelenti azt, hogy nem leli tiszteletben tartanom a kisebbségek jogait is. , Azonban_kijelenthetem Önnek, hogy a romániai magyarok nem elégedetlenek, kivéve hat valami politikai agitátor izgatja őket. Természetesen nem lehet azt várni, hogy Magyarország teljesen megelégedett legyen t Népe nagyon hazafias és óriási területeket vettek el tőle, amelyek^azelőtt az övéi voltak. De Magyarországnak be kell látnia, hogy ez a kérdés nem a jelené:, vagy a jövőé, hanem a múlté.Ha megengedjük az(béle szerződés megszegését, az összes szerződések összeomlanak, aai végzetes következményokre vezetne, azonban meggyőződésem szerint elsősorban gazdasági alapon érhetjük el a megértest Magyarországgal. \-&Mikj Arra a kérdésre, hogy miként segitnetné elő Anglia e^kérdés megoldásit, a király igy felelt: - Azzal, hogy nem ad olyan biztatást Magyarországnak^ amely azt a hitet táplálhatná, hogy határmódosi tá s lehetséges. Talán eg T boldogabb jövő- rilág a áolgob jobb rendjét hozza; a mai világban első kötelességünk a jelenlegi békerendszeren alapuló béte sértetlen megőrzése. L To/L — ORSZÁGOS I Fi/Él TAr,
