Napi Hírek, 1936. február/2
1936-02-18 [0364]
London . február 18. /Magyar Távirati Iroda/ A Lordok Házában lefolyt külpolitikai vita során lord Cecil, a népszövetség ismert hive, az együttes biztonsági rendszer megerősítését és ujabb megtorlások alkalmazását; sürgette. Lord Mansfield kijelentette, hogy több barátja beutazta Középeurópát , voltak Páégában, Berlinben, Bécsben, beszéltek az ottani angol diplomáciai képviseletekkel, Masáryfckal, Schuschniggal és azzal az érzéssel távoztak el Középeurópából, hogy ott * ' mindegyik ország attól tart, hogy rögtön kitör a háború. Nagy szerencsétlenség, ^hogy joVszág elejtette * Jószág barátságát'a szovjet-viszonr ápolásáért, ami nagy felháborodást kelteit Németországban, ahol komoly körök a Rajnavidék*megszállásával fenygetőznek. Súlyos veszélypontom vannak Ausztriában* Memelben és máshol. Az olaj zárlat egyetlen hatása az lenne, hogy háborúba döntené Európát. Meggyőződése szerint ha elfogadták volna a tárgyalás alapjául a Hoare-Laval-javaslatokát, akkor ma sokkal közelebb lenne a béke. fVíWc/'z. ffi9£eU>Zj t Lord Mottistone szahj&elvü főrend kijelentette', hogy Abesszínia iogi szempontból nem teldnthető a népszövetség tápjának, mert nem teljesítette " felvételének előfeltételeit;" A jaoán támadás sok- ' kai komolyabb ok lett volna a beavatkozásra, de erről nem vettek tudomást, mert nem akartak Japánnal háborúba keveredni. Zsákutcába jutottak a megtorlások politikájánál: harsggtatásával és a hatalmak szemforgató álszenteskedest'mutatnak. Anglia valaha nem vi selkedett igy és erre most sincs szükség. A kormány mondjon le a megtorlások politikájáról. Lord Iloyd (konzervatív) ' idézte Baldwin miniszterelnöknek " azt az egykori kijelentését, hogy nincs olyan megtorlás, amely nem jelentene háborút és hogy az együttes békerendszer megvalósíthatatlan. Ha Franciaország hinne az együttes biztonságban, akkor nem szövögetné olyan buzgoan európai viszontbiztosítási szerződéseinek hálózatát. A kormány súlyos veszélybe dönti az országot azzal a politikával, amelyet a miniszter elnök maga is magvaiósithatatlannak miná&itett. Talán nem becsületes dolog az Ígéretet'be nem tartani, de épen olyan kevéssé becsületes dolog többet Ígérni, mint amennyit tudomásunk szerint teljesíthetünk is. Hoare volt az első, aki Európa megbékitésé re törekedett.^Sokán elfelejtik, hogy az 1891. évi és az 189?. évi angol-ábesszin szerződés, amely ma is érvenyes, egész Abessziniát Olaszország kereskedelmi érdekszférájának ismerte el es az 1924. évi jegyzőkönyvben is elismertük Olaszország kizárólagos befolyását Nyugatabessziniában. Lord'Ponsonby(munkáspárti) . ^, az ismert pacifista vezér, kijelentette, hogy a nemzetközi viszonylatok ma rosszabbak, mint valaha. A megtorlások puszta kihívó tü szúr ás ok. Hiába fektetünk le olyan szabályokat, amelyeket nem lehet érvényesíteni, ezzel csali: aláássuk azoknak " a ^szervezeteknek erkölcsi felfogását, amelyek. . t (szabályokat elfogadják. . Ha az olajzarlat szükségképen'eredménytelen maradna, a megtorlások hivei rossz szolgálatot tennének a népszövetségnek* Lássa be a kormány, hogy politikája csődöt mondott. Ez a politika nem tudta visszatartani Mussolinit és szégyent hozott a népszövetségre. 1 Tó/Tó /Folytatása következik/ v i London, február 18 , , . . . . w . ,. , N \z olajzárlat kérdésével foglalkozó genfi szakértői bizottság ielentésót "Fehér könyv 1 ' alakjában ma tették közzé. A Fehér Kbnjj az ismert genfi jelentéseken túlmenően alig tartalmaz uj szempontokat. A szakértőknek az a nézete, hogy az albániai olajtermelos .nem elog nagy ahhoz, hogy jelentős befolyással lehessen a helyzetre. /:..../
