Napi Hírek, 1936. január/2

1936-01-16 [0362]

1ALos ő on, január 16, /Magyar távirati Iroda,/ A Daily Telegraph szerint a tengerészeti értekezlet sötét kilátásainak egyetlen fénypontja Olaszország magatartása. Anglia jóidéig attól tartott, hogy Olaszország kényes kérdéseket vet majd fel az értekez eten, mint például a gibraltári erőd és hasonlók, de Grandi olasz nagykövet közölte az angol külügyi hivatallal, hogy kormánya mindent el akar követni az együttműködés érdekében. Bzt az igéretét be is váltotta. Magatartása jogosulttá teszi azt a reményt, hogy; az abesszin válság megoldása után nem lesz nehéz létrehozni a Földközi-tengeri megegyezést, L To/L 1 o n ö o n, január 16. /Magyar távirati Iroda„/ A Morning Fost hosszú tanulmányában sutét képet fest az angol haderő fogyatékosságairól, amiből lesújtó következtetéseket von le s hozzáteszi, hogy egy évvel ezelőtt Anglia európai bonyodalmak esetén francia és olasz támogatásra számíthatott, ma ellenben nincs egyetlenegy megbizható barátja és nincs kilátás arra, hogy uj barátokat tudjon szerezni. Franciaország csak a saját területéért harcol. Anglia genfi politikája végleg elidegeníti, sőt ellenséggé teszi Olaszországot és félő, hogy Anglia menthetetlenül elvesztette a hatalmas olasz szövetséges kétmillió szuronyát, L To/L 1 é c s, január 16, A hivatalos Wiener Zeitung 'Utazás a szomszéd fővárosba'

? cimü vezércikkében többek között a következőket irja: Schuschnigg dr. szövetségi kancellár prágai utazása anná bizonyságául tekinthető, hogy a középeurópai népek köz.sségéért vivott küzdelem bizonyos sikert ért el. Igaza van a Pester Lloydnak, amikor azt irja, hogy ez az utazás, bármilyen zajt csaptak körülötte,az euróoai gazdasági fejlődés nyugodt tisztázását fogja elomozditani, A Volkszeitung irja: Ott ahol Ausztriát egyenlőnek tekintik az egyenlők között, csáL megelégedést kelthet az államférfiak prágfi találkozása. Ausztria valamennyi szomszédállamával kivétel nélkül békében és barátságban akar élni. Berger-'tíaldenegg külügyminiszter a szövetségi gyűlésen mondott beszédében kifejezetten'hangsulyozta az osztrák-olasz Viszony szívélyességet. A kagyarországhoz való viszonyt a külügyminiszter bensőségesnek mondotta, Csehországgal és Jugoszláviával kapcsolatban pedig őszinte örömnél allapitotta meg, hogy a két országhoz való viszonyunk a jószomszéds^ág szellemében fejlődik. A leghivatottabb helyről jövő ezek a megállapítások ma is érvényesek és érvényes az az alapelv, hogy Ausztriának osztrák politikát kell folytatnia. A Neue Preie Pressében Hodzsa írilán dr. cseh miniszterelnök üdvözli Schuschnigg dr. szövetségi kancellárt és több k között a következőket jelenti ki: Mentől nagyobb :: mértékben halad előre a középeurópai államok közötti bensőséges és súrlódásmentes megértés, annál nagyobb nyereséget jelent ez valamennyiünk számára és annál könnyebb lesz a megért:'s e területen levő országok és nagy szomszédaik között. A német nemzeti körökhöz közelálló Wiener Neueste Nachrichten a kancellár prágai utazásáról többek között ezt irja: A prágai személyi érintkezés első fejezete annak a kisérletnek, amely - ha azt óvatosan ós türelemnél folytatják - nemcsak a két közvetlenül érdekeltre ielent igen nagy előnyöket- hanem inditékul szolgálhat arra, hogy a középeurőpai államokat egymástól elválasztó kinai falak lassan eltűnjenek és végül is a közös érdekek győzedelmeskedjenek az egyéni érdekek felett, /MTI/ o- Kö/Vi ' UO/ VI ORSZÁGOS LEVÉLTÁR