Napi Hírek, 1936. január/1
1936-01-04 [0361]
Prága, január 4. /Magyar Távirati líoca./ A Prágai. ífegyar Hírlap az uj magyar egységes iskolatípusról vezércikket ír, amelyben többek között a következőket mondja : A magyarországi viszonyoknak az uj iskolatípus pompásan megfelel. Arra" kell gondolni, hogy Magyarországon osak szorványki se bőségek élnek, néhány széz vagy ezer kisebbségi ember itt is-ott is a magvar tengerben. Sem a nemetek, sem tótok nem élnek sehol nagyobb zárt tömegben, öngyilkosság volna számukra, ha például egy tizenötezer lakosú városban, ahol^ezer tót él, az utóbbiak ki zárol a a sa iát nyelvükön tanulnának és elveszítenék a kontaktust 3 körülöttük levő néppel, amelyből élndk. A magyarországi néme ek és tótok kézzel .lábbal tiltakoznának az elszigetelés ellen, amely hasonlítana ahoz 'a módszerhez, ahogyan Hitlajf elszigeteli a zs ido :a t a német városokban vasy ahoz, ha a Felviaéken a zsidó nemzetiségű polgárok kizárólag héHernyelvü iskolákba járatnák gyermekeiket. A magyarországi kisebbsági iskola kitűnő megoldás a szorványkisebbségek szamara, i'eljes oktatást ad a saját nyelvükön, de teljeset a környező nép nyelvén is. Ahol zárt tömegben él ősidők óta a kisebbság,mint "a felvidéki magyarság, ez az iskola nem Lhetne ki elééit 6, de a magva ror szegi összeyissaa fekvő és az anyanemzettel minden összeköttetést elvesztett apró német vagy tót telepeken az egyedül helyes megoldás. A dus magyar Alföldre a közelmúltban lavándorolt tót földműves, aki a gazdag földön nagyobb jólétre tett szert Nyíregyháza vagy Békéscsaba környékén, mint szegényes hegyei közt, többet kap ez iskolákból, mint az a nemzettársa, aki például ugyanolyan kör ülménye k közt a magyar Alföld helyett Amerikába vándorolt. A Prager Presse bizalmatlanságot előlegez az < uj rendszernek, még mielőtt megvárná az eredményt. Mi a Prager Presse szavait szórol-szóra alkalmazni tudjuk a csehszlovákiai kisebbségi iskoláztatásra. A különbség az, hogy mi nem bizalmatlanságot előlegezünk, hanem tizenhétévas tapasztalatból be szélűnamikor tényleg.esen állit juk,<3ffldk.• a amiről a Prager Presse mint lehetőségről beszél. Reméljük, hogy e téren fordulat történik és a meglévő s ép törvényeket a kivi,élben semmiféle zavaró mom/entum nem mocskolja »e. Csak ha így lesz, akkor beszélhet a Prager Presse a két nemzet közti han g uiat javulásnak lehetőségéről. /-/ To/L li o n d o n, január 4. A konzervatív lord iinterton a Pimeshez irt levelében barátságos megegyezést sürget Németország, Olaszország, Franciaország és Anglia között. Ilyen megegyezéssel Nyugateurépában egy emberöltőre biztosítani lehetne a békét, sok sl inkább, mint bármely más módszerrel. .inierton vitatkozik 'ickham Steeddel, aki -.• fimesben legutóbb irt cikkében kijelentette, hogy Németországgal ;iem lehet megegyezni. /MTI/ .í Kö/Vi - - P á^r i s , január 4.. Az Scho de Paris hosszabb cikk keretében' mutat rá az uruguayiszovjetorosz kapcsolatok megszakításának jelentőségére és megállapítja, hogy Uruguay elhatározása nagyjelentőségű tény, amely feltétl: íül érdekli a világ összes népeit, különösképpen pedig Franciaországot. Moszkva a népszövetséghez fordult- irja a lap többek között. Ez pedig annyit jelent, hogy hosszadalmas eljárás következik,, amely alatt" a titkos vörös diplomáciának éppen elég ideje lesz a délamerikai kommunista forradalom előkészítésére. A Népszövetségnek semmiesetre sem szabad magáévá tenni a moszkvai urak felfogását, mert ez katasztrofális hatású lenne./MTI/
