Napi Hírek, 1936. január/1
1936-01-15 [0361]
/A Magyar Nemzeti Múzeum tanácsülésének /, folytatása/ / Tasnádi-Nagy András államtitkár a következő megnyitó beszédet mondotta: - A kultuszminiszter ur -nagyméltósága' helyett, aki operációnak kellett hegy alávesse magát s ezért a mai teljes* ülésen nem jelenhetett meg, mint az d hivatali nelyettese én jöttem el, hogy meleg üdvöz letet tolmácsoljam a szivéhez olyan közelálló Magyar Nemzeti Múzeumnak. - Az a kegyetlen sorsfordulat, amely"nemzetünkre lesújtott, az ebbul folyó nehéz körülmények nyilvánvalóvá tették állami szervezetünk gyökeres reorganizációjának szükségességét ós mellőzhetetlenné bizonyos, a felfokozott követelményeknek és a rendelkezésre álló szerényébe eszközöknek megfelelő átalakítások megvalósítását. A megindult szervezési munkálatok természetesen nem szorítkozhattak a közigazgatás gépezetének korszerűbbé és észszerűbbé tételére, hanem ki kellett terjeszkedniök nemzetpolitikai problémáink egész komplexu^iára. , * Ezeknek a problémáknak jelentős részét a nemzeti művelődés egységben szemlélendő - mert szoros egységet tevő - kérdései alkotják, x..aok a nagy horderejű reformok is, amelveket Hóman Bálint kultuszminiszter ur a legutóbbi időkben életre hivött - és amelyeket tervez a nemzeti művelődés egységének követelményéből indulnak ki, a magyar közművelődés egész területét átfogva, egységes nemzeti kultúránk ha-• tarozott cél felé irányuló fejlődését szolgálják és fogják szolgálni. £ kultuszminiszter urnák - őt annyira jellemző?gzintétikus felfogásából folyó, összefogó, egységre törekvő elgondolása egyaránt gondoskodott a ^közacvcés különböző fokú szerveiről s a magyar kultúra magasabb rétegeit képviselő és szolgáló intézményekről. A köznevelés szilárd alapokra fektetése végett - az összes magyarországi iskolák egyöntetű tanulmányi rendjének s a tanügyi igazgatás uj és egyszerűsített szervezetének kidolgozásával - pótolta és korrigálta régebbi Közoktatásügyi renüszerunii. fogyatékosságait, viszont a szellemi élet magasabb régióinak, a magas műveltségnek érdekeit szolgálták a főiskolai oktatásra vonatkozó - a mű.vészati és irodalmi ügyek szakszerű igazgatását biztosító - s a nagy Magyar Nemzeti kuzeumot megteremtő törvényei. - E legutóbbi törvény, az 1934.évi VlII.trc, amely nemzeti nagy közgyűjteményeinket az 1922. évi XIX. tre, által nyert szervezetüknél szorosabb egységbe foglalta össze, a tudományos munka egyöntetűségének szempontján kivül két nagy irányelven épült fel. Egyik a gyűjtés nemzeti tendenciája, amely - korlátolt anyagi lehetőségeinkből következően közgyűjteményeink elé legelső sorban a magyar vonatkozású anyag minél teljesebb megszerzését tűzi ki, másik az önkormányzati szellem, amely közgyűjteményeink igazgatásában már régtől fogva félreérthetetlenül jelentkezett, de tökéletes biztosítását cse.k az emiitett törvényben kapta meg. - A Magyai Nemzeti Múzeum autonómiáját gyakorló tanács mai alakuló teljes ülésén a két nagy elv közül az utóbbit hangsúlyozom és rámutatok arra, hogy az önkorraányzk&i szellem biztosítását különösen szükségessé, elengedhetetlenné tette az a körülmény, hogy a mi közgyűjteményeink nem ugy, mint külföldön, fejedelmi adományokból, hanem közadakozásból, nemzeti társadalmunk tevékenységéből jöttek létre. Természetes ugyanis,'hogy ez intézmények különálló jogi személyisége éppen e körülmény folytán többé--ke\iésbbé mii űig kidomborodott á minthogy ez a jogi személyiség a társadalmi áldozatkészség felkeltésére is igen alkalmas, ennek irott törvény?*' való megvalósítása és körülbástyázása parancsoló szükségképen jelontkozaét. * 0 K /K /Folyt, küv./ 0RS2ÁG0S
