Napi Hírek, 1936. január/1

1936-01-11 [0361]

/Vargha nyilatkozata 2. folytatás/ A számvevőszék legfontosabb kötelessége azonban annak a pontos és lelkiismeretes megállapítása, hogy a kormány valamely célra nem költött-e többet, mint'amennyinek az elköltésére felhalamazast kapott. Ha vannak ilyen tételek, ezeket egyenként nemcsak kimutatni köteles, hanem számon kell ké rnie a kormánytői azokat az okokat is, amelyek őt a túllépésre késztették. A mai hat évtizedet meghaladd gyakorlat szerint a számvevőszék az '* eltérések indokait felsorolja s igy lehetővé teszi azt,, hogy a törvényhozó világos képet alkothasson magának és dönthessen önmagában afelett, helyesli-e a kormánynak a felhatalmazási kereten túlmenő intézkedését és megadja-e neki az utőlagos felmentést}illetve felhatalmazást vagy sem, Az állami számvevőszéknek, illetve annak elnökének tehát sem 4

'Oga, sem mád: ja nincs arra, hogy egyes kiadások vagy hitel túllépésekéi; megakadályozzon. Kötelessége az, hogy a tényekről világos képet adion, s bár eddig nem volt gyakorlatban, a maga véleményét is nyilvánítsa abban az irányban, hogy a kormány intézkedéseit kellően megokoltnak találja-e vagy sem. De már ez a véleménynyilvánítás is bátran elmaradhat, mert a frvényhozé anélkül is megalkothatiá a maga véleményét. Ezt a kötelességét a számvevőszék eddig is teljesítette és a magam részéről csak annyit fartok szükségesnek megemlíteni, hogy amint eddig minden téren, ezután is ezen a téren a leglelkiismereteseboen és a legbecsületesebben fogom kötelességemet teljesíteni. Bizonyos terveim mégis vannak"a jövőt illetőleg. A számvevőszéket az 1870:XVIII.t._ ;-c. állította fel. Azóta is több torvény foglalkozott ezzel az intézménnyel. Igy eljárását részletesebben ." " ; szabályozta az 1880:XLVI.t.-c,, egres részleteket, és pedig főként a számvevőszék személyzetének összeállítását módesitotta az 1902:XXIII., 1907:1X111. és az 1914:IV.t.-c. lényegében, azonban még ma is az 1Ő70. és 1880. évi törvények rendelkezései az irányE adok. Széknek a törvényeknek megalkotása őt? eltelt félévszázad alatt a világ képe nagyon megváltozott. Az életviszonyokban és igy a kormányzati elvekben is lényeges eltolódások álltak be. Nekem régi elvem és meggyőződésem az, hogy a törvény nem lehet megkövesedett, holt betű, amelyet mindig csa,: ridegen, változatlanul kell és szabad alkalmazni. Szerintem a törvénynek is meg van r. maga egyéni élotc és a helyes törvény^.rlko.1m zás az, ha a betűket nem az élextői elválasztva, hanem a sz^alyozni kívánt viszonylattal mindig teljes összhangban ugy kell alkalmazni, amint az a törvénynek a szelleméből következtetve" tényleg alkalmas arra hogy" a kérdéses jog- vagy életviszony helyesen, a köz érdekében alakul-on. fíz a"helyes fejlődés nem hiányzott eddig sem a számvevőszék müködéséoen* Számos intézkedés történt, amely anélkül, hogy a törvény alapelveit sértené, a számszék feladatának helyes betöltését előmozdítja. Mégis tervem az, hogy az egész számvitelnek a mar viszonyok" kívánalmainak megfelelő átdolgozásával kapcsolatban az állami számvevőszék működését szabályozó törvények is megfelélő uj alakot öltsenek/üzt különösen ezért tartom szükségesnek, mert véleményéül szerint a számvevőszék hatáskörét kibővitendőnek tartom. Az utóbbi idlbea^mind gyakoribb szomorú események izgatják az ország egyes városéinak adófizető polgárait. Sok városban pattannak ki dolgok," amelyek azt mutatják, hogy az illető város vezetősége, .a-. helyi kormányzat, nem tartja meg azt a becsületbeli kötelességét, hogy a polgárság nagy áldozatkészségéből származó adóbevételeket arra a célra és ugy használja fel, amint azt egyrészt a város akaratának megállapítására hivatott szerié, a képviselőtestület elhatározta, a kormányhatóság, a pénzügy és a belügyminiszter jóváhagyta, hanem sokszor igen lelkiismeretlenül, némelykor még a büntető törvénybe is ütköző módon gazdálkodik,hogy ne• . mondjam garázdálkodik. /Folytatása következik/