Napi Hírek, 1935. december/2

1935-12-28 [0360]

Megvizsgáltuk, hogy melyek azok a megtorlóintézkedések, amelyeket életbe kell léptetni. Nem emlékszem arra, hogy az." ' angol miniszterek és én közöttem bármilyen nehézség is merült volna fel. Megvitatjuk a kérdéseket, de megegyezésre is jutottunk azokban. Elvetettük a katonai rendszabályok és a tengeri zárlat gondolatát, akárcsak a Szuezi-csatorna elzárásának tervét is. Egy'Italán tartózkodtunk minden olyen intézkedéstől, amely háborúhoz vezethetett volna. A megtorlások kérdésére rátérve Laval hangoztatta, hogy a megtorlásokat Franciaország a leglelkiismeretesebb módon alkalmazta. Franciaország csak négy napi haladékot kért a megtorlások életbeléptetésére és xénatipc egyesek ezt'akarják .'• ^ • halogató:., eljárásnak feltüntetni. Laval ezután a kőolaj-tilalom kérdésére tért át és emlékeztetett arra, hogy azt Kanada megbízott Iá terjesztette elő, majd Sir^Samuel Hoare -ári si átutazása alkalmával szoba hozta. Arra a felfogásra jutót-" tünk, hogy miéi' tt ehhez a beláthatatlan következményekkel járó intézkedéshez nyúlnánk,.. . • . • 1 élnünk kell • '.v. -• .\ azokkal a bátoritásókkal, amelyeket a népszövetségi tagállamok'értekezletén kaptunkm amelyet azonban nem lehetett megbízásnak nevezni, krra bátorítottak fel bennünket, ho y tegyünk egy utolsó békéltetési kísérletet. Ezt mi teljes szerénységgel mégis tettük és oapirra yetettük azokat a javaslatokat, amelyeknek sorsát önökén r ismerik; E javaslatot a Népszövetsé gnek kel lett volna >» elfogadnia. Ezzel kapcsolatban sehkisem állíthatja azt, hogy a párisi 'avaslat kidől gozásával

# ártottam az Angliával való kapcsolatainknak. Felvetik a kérdést, vaj gon^Franciaorszag követi-e Angliát, ha a kőolaj tilalmat előterjesztik. Ez a kérdés nem időszerű. Anglia. t felfogása ugyaniSjp hogy a kőolajtilalom alkalmazása a nemtagallamoktól, vagyis elsősorban 'az " Egyesült Államoktól függ. /Folytatása következik/ Cu*

t y wy kj~ Berlin, december Zo. /lémet Távirati Iroda/ ''Átlátszó gyanúsítások" cimü cikkében a ^eutsche Diplomáéischxolitische Aoreespondenz foglalkozik a francia képviselőház pénteken lefolyt külpolitikai vitájával és a többi között ezeket irja: . A Különböző francia pártok ismert vezetői a tegnapi képviselőházi vita során fantasztikus nyilatkozatokban számoltak " .-...*, be a Németország részéről fenyegető veszélyről, hogy igy eltereljék á figyelmet a maguk nehézségeiről. A legesekélyec: meitékben sem lehet sző lojalitásról, ha minduntalan kísérletet tesznek arra, hogy a német legyveiaiezésből tőkét kovácsoljanak. Ahelyett a farizeusi kérdés helyett, hogy ki ellen irányul a német fegyverkezés, célszerűbb lett volna, ha a francia képviselők arra irányították volna figyelmüket, miért lett létkéro.és Németország számára a fegyverkezés? Ha pedig önkényesen idéznek a francia képviselők Hitler 'klem ivampí' cimü müvéből, akkor • • ezt a módszert aggodalmat keltőnek kell minősíteni. A francia képviselők ugyanis tegnapi felsorolásaikban nem vették tekintetbe azokat az üsszeluggeseket, amelyek ezt a megnyilatkozást szükségessé tették. A ruhrarideki megszállás idejéből valóban jogosak voltak az ilyen megnyilatkozás sok Franciaország magatartásával kapcsolatban. Különben az ilven következtetéseket annak idegén nem egyedül német részről vonták le". Nem lehet azonsán az őszinteség es a tisztesség jelének tekinteni azt, ha az ilyen megnyilatkozásokból tőkét igyekeznek kovácsolni ós gyanúval illetik Nemet ország békeakaratát. ' • :> ' ^ *'i f .:. ... , „Valóságos arculcsapást jelent á mindenkivel való ióviszonyra törekvő nemet politika számára, ha azt állítják, hosv a német politika az államok között fennálló joviszonyt . ízét akarja rombolni. Az ilyen mórszerek annál sajnálat osaBbak^mert állandóan akadályokat gördítenek az igazi megértés útjába- /i,;TI/ "*f Tó/ló/kn - - -