Napi Hírek, 1935. december/1
1935-12-09 [0359]
Szófia, december 9. /Magyar Távirati Iroda/ A kormányzó névnapja alkalmából Matucka Pétor•magyar követ és felesége a követség'termeiben nagy fogadóestét rendezett', amelyre/hivatalosak voltak a bolgár-magyar társaság választmányi tagjai, a bolgármagyar tudományos társaság tagjai, a Magyaro rszagon tanulmányokat folytatolt egyetemi hallgatók, a Magyar munkások egyesületének vezető.tagjai es" az ogésVszófiai magyar kolónia- Hogy a fogadóostén a munkások is resztvohessonck, azt vasárnap tartották meg, mig Miklós napján iskolai ünneper rontotok a szófiai magyar iskolában Matuska Péter magyar követ jelenlétében. -o- Ke/Ke JóBsef királyi herceg tábornagy bánkuti uradalmában o hó 7.-én J i.i és 8.-án tartották meg az udvari vadászatot. Reszt vett a vadaszaton^w^.^aU József királyi horceg tábornagsid'Auguszta királyi heroepasszony#*/t^/.' ű Horthy Miklós kormányzó. Gömbös Gyula miniszterelnök, gróf Esterházy Mório, Purgly Emil, gróf Pongrácz Jenő, Nemester 1-Kiss Géza kamarás, grdf Széchenyi Károly, Brunswiok György alezredes, Scholtz Andor százados szárnysegéd és Telbisz földbirtokos. , , A vadászat mindkét nap nagyon kellemes időjárás melleit folyt le. T e riték:1822 nyul, 1224 fácánkakas, 47 fácántyúk, 30 fogoly, o szalonka, egy rójía, 5 különféle, összesen 3134. . . 1 kormányzó, Józcef királyi herceg es Augusztus királyi hercegi valamint vendégeik ma hajnalban tert k vissza Buaapestre, /MTI./^á^c^y o- To/L Paris , december 9. /Magyar Távirati Iroda/ A Peti t Paris ien a londoni tengerészeti értekezlet küszöbén összefoglalja hz egyes hatalmak állasoontját a szőnyegen forgó főbb kérdésekben. - Washingtonban - irja a lap - a páncélos sorhajók felső hatérát 35.000 tonnában állapi ottak meg. Szt a máretet az iígyesült Államok kormánya azért hozta javaslatba-, mert a Panama-csatornán ennél nagyobb hadihajók nem haladhatnak keresztül. London mos 4 nagy erófeszitáseket fog tennij hogy ezt a felső határt 25.000 tonnára szállítsák le. Franciaország es Japán már csatlakozott'Angi i a felfogásához s valószinü, hogy Olaszország is csatlakozni fpg. Kérdés azonban, hogy Amerika, amelynek távolkeleti bonyodalmak eseten nagy cselekv éskor zefte 1 biró sorhajörafra van szüksége a Csendes óceán vizein, hozzájárul-e ehhez a osökkaotéshez . Amerika és Nagybrit enni a kozósen fog fellépni a sorhajórajukat veszélyeztető buvárhajók ellen. Roma - a francia buvárhajóraj földközi tengeri túlerejétől tartva - előreláthatóan az angol-szaz hatalmak mellé ~s orakozik ebben a kérdésben. V'szont Franciaország é s J apán szilárdan rag.-, szkodik a buvárhajók fenntartásához, mert partjaik védelmét elsősorban ez a fegyvernem biztosi t#a. A mainyiségi korlátozás kérdésében a szakértők között heves összeütközés várható. Az egyesül t *dl amok és Japán kemény párharcot fog vivni. Janón egyfelől ragaszkodik a tengerészeti egyenlőség elnyeréséhez, másfelől fel akarja vetni a csendes óceáni szigetek m gerésitésének kérdését. Anglia és az Egyesült .dl amok mindent elkövet-nék fölényak fenntartása érdekében és ragaszkodnak a hajőnemek szerinti arányos tonnaszámkorlátozás elvéhez, 1 ehetséges azonoanj hogy az angol tengernagyi hivatal hajlandó alkudozásokba oocsátkozni a globális tonnaszám kerdésé ben. Franciaország felfogása az, hogy minden egyes hatalmat szük séglétéinek határain belül tetszése szerinti hajoópitésre kell feljogositani s csupán azt kell kikötni, hogy a hatalmak jelentsék be előre szükségleteiket s közöljék előre hajoépitési terveiket. A lao valószinünek t:rtja ;i ho_gy a francia-ol..sz tengerészeti egyenlőség ke rdésében megegyezés jön létre: a francia-olasz közeledés ugyanis targytal nná tette Olaszország korábbi aggodalmait. .0 « Vá/Vá í(h) '>'•!•—' mmL*v*x* ' -1
