Napi Hírek, 1935. december/1
1935-12-05 [0359]
Prága, december 5., Cseh Távirati Ir da/ A képviselőház ma kezdte meg a köl :ségvetés tárgyalását. A vita elején Hodzsa dr. miniszterelnök: mondott nagy beszedet. Az olasz-abesszin viszállyal kap-csolatban Hodzsa miniszterelnök hangsúlyozta annak szükségességét.Tiogy a cseh köztársaság az errónai politika tényező je maradjon es fáradnatatlanul és^következeteseh tovább munkálkodjék az egyetemes biztonság kiépitésén. Hivatkozva a Jugoszláviával és Romániával való együttműködésre, kijelentette, ' hogy a kisantant nemcsak diplomáciai játék eredményeként jött létre." hanem történelmileg bevált eszköze a nemzetközi - biztonság szervezetének és igy tisztán védelmi küldetésé . . a revi zionizmus ellen csak átmeneti korszak volt. A kisantant számára ma megvan a lehetőség, hogy hathatos tényezőjévé váljék Középeurépában a gazdasági és politikai együttműködésnek. Döntő partnere a kisantantnak Közepeurópa, megszervezésében ma iusztria és Magyarország. A történelmi fejlődés ezt a két országot a római szerződés alapjára hoz.a. Ennek a "szerződésnek előfeltétele a kisantanttal v ló összefüggés.Bz a fejlődés bizonysága a középeurópai gondolat rendkívül nagy vonzerejének. Az -áusztriávcl való külkereskedelem ebben az évben némileg-megélénkült. Magyarországgal a nyár folyamán keretszerződést kötött Csehország. Jelenleg uj tárgyalások előkészítése van folyamatban ás ezek a tárgyalások már legközelebb megindulnak. Az uj Középeurépa tizenegy államának kölcsönös külkereskedelme 1933-tan" csak 25.28 százaléka volt ez államok összes kivitelének és-az egymásközöt"i bevitel csak . 26.9 százaléka az összes behozatalnak. •A Kölcsönös árucsere mostani rendszerénél egyszerűen arról van szó, hogy a kereskedelempolitikai lehetőségek" legvégsői határáig kölcsönösen felhasználjuk egymás termelését. Ezt az alapot a nyersanyagtermelés" tervszerű megszervezése, továbbá általános gazdasági és vámügyi egyezmények utján még jelentősen meg lehet szilárdítani. Emellett azonbai feleletet " kell találni arra a kérdésre, vájjon a mostani kereskedelmi politika mel-' lett életképesnek és alkalmazhatónak bizonyult-e a legtöbb kedvezményeivé. A középeurópai kersskedeiüii politika legfőbb feladata ma a gabonafeleslegek nyilvántartása és^azok elhelyezése a sozéoeurópán kivüli és a közvetlen szomszédokon túleső piacokon is. Hqdzsa miniszterelnök beszéde második részéten főleg gazdasági" pénzügyi és szociális kérdésekkel foglalkozott. Kifejtette, hogy a közigazgatási szervek jogi természetű intézkedés el. .bsn 'ezentúl szigorúan a*"legfelső 1 ]: törvényszékek állandó joggyakorlata lesz az irányadó, Bzért elhatározta a kormány, hogy kiváló jogászokból állandó jogi tanácsot létesit, amely tanácsadó szerve lesz a kormánynál. Szólt .-.zután a miniszterelnök a hosszantartó gazdasági válság következtében fellépett gazdasági éh politikai defetizmusról.' Megállaoitotta, hogy a legjobban sújtottak, nevezetesen a munkanélküli munkásot: és a Kisgazdák sokkal kevésbé érzékenykednek, mint más néprétegek. Nem ellenezzek - mondotta - az alkotó birálatot, de-minden népnél azt látjuk, hogy a kishitű emberek a legagresszivebiek. Tiodzsa dr. ezután kiemelte a közigazgatási önkormányzatok jelentőségét, A tartományi önkormányzat mint a decentralizációs elv egyik kifejezése teljes mértékben bevált és a kormány ezen a téren non fog tűrni semmiféle beavatkozást. A kisebbségek kérdásévelfoglalkozva kijelentette a miniszterelnök, hogy ezt a kérdést Csehországban olymódon oldják meg, hogy a megoldás téliesen megfelel az állam . kisebbségei iránti törvényes és erkölcsi kötelezettségeinek. Az egyetlen ut etekintetben a demokratikus módszer és a német aktivista pártol ezt az utat választották ás ez az ut az állam érdeke szempontjából helyesnek bizonyul. /Solyt.köv./ Kö/Vi
