Napi Hírek, 1935. december/1
1935-12-01 [0359]
Bukovinában szolgáltam "mint "huszárbadnagy. Idehaza""a politikában nemzeti ellenállás folyt, az országgyűlés megtagadta az uionmegajánlást, mellékesen pedig a közéletben és sajtóban arról is'folyt^a" vita hogy az ellenőrző szemlén megjelenő tartalékos tisztek, hanévszennt szólítják őket, németül jelentkezzenek-e ,? Híer" kiállítással vagy magyarul, azzal, hogy "Jelen 1 '. Hbben az időben egyik szabadságon járt pajtásunk Bestrol azt az anekdotát hozta, hogy mi a különbség a Nemzeti Kaszinó, Országos Kaszinó és a Tiszti Kaszinó között; A Nemzeti Kaszinó telegráf, az Országos Kaszinó telefon, a Tiszti Kaszinó-pedig íelefonhirmondó. fízt az anekdotát nem azért mondtam él, mert jó bár nem is olyan r.ssz, mint amilyen lehetna, hanem azért, mert meg akartam menteni azt a telefonhírmondó történelmi múltja számára. A telefonhírmondóról azért is érdemes hosszabban beszélni, mert_ ez a zseniális magyar találmány, amely immár több mint 42-éves, a rádió ősapja, feltalálója pedig egy zseniális magyar mérnök: Puskás Tivadar. A magyar találmánynak magyar volt a sorsa - a világ nem vett tudomást róla. A rádiózás alapgondolata a telefonhírmondó feltalálásakor született meg. Hang a mikrofonon át szétosztva ás sok hallgató'füléhez juttat-" va. A szétosztás módja a két találmány közti különbség. Az étérhullám felhasználása a szétosztásra drót helyett az, ami a rádió óriási fejlődési lehetőségeinek a kulcsa és jelentőségének az alapja. Az aleőbb elmondott anekdota és vele a telefonhírmondó vidám nevetés után számomra megint csak elsüllyedt a közelmúlt tengerében, anely sokszor sokkal mélyebb mint a távoli múlt komolyabb tengere. .Aztán multak az évek, a vi ám és gondtalan fiatalság évei, jött a világháború négy véres, heroikusj tragikus esztendeje, azután az összeomlás, forr'dalmai: országfelosztás, ellenforradalom, mindenről c volt '. akkor"szó és" minden probléma felmerült számomra, de a telefonhírmondó egész bizonyosan nem.. , -Azután jött 1920 nyara és gróf Teleki Pál akkori miniszterelnök RZ* kívánta tőlem, hogy.hagyjam ott a katonaéletet és szervezzem meg a' tnagyfr hírszolgálatot. Isten látja lelkemet, hogy 1920 augusztus 7 -én, amidon ebbe beleiogtam, azt sem tudtam, hogv mi ián terem a ilagyar Távirati iroda. De nem erről és a- irnőskorárol akarok beszélni, hiszen ma a magyar rádió tízéves fennállását Ünnepeljük, Azonban mégis szüksár volt er..e a visszaemlékezésre, mert a iiagyar Távir. ti Iroda és a rádió bizonyos vonatkozásokban testvérek és közös a multiuk is s s kezdet kezdetén mindketten ugyanabban a gyerekszobában játszó'tak. Az 1920-as evek első felében sokat jártam' a külföldet, üt iáim eélja a magyar hírszolgálat külföldi megszerzése ás tapasztalatod megszerzése"volt. Látni akartam, mi a helyzet a külföldön, mert át'kell venni a jót, elhagyni a rosszat és mindazt, amit itthon találtam, amit onnan hoztam és amit magam kigondoltam azt ki kell tölteni magyar lélekkel ás tartalomnál es fel kell öltöztetni európai ruhába, Akkoriban be-jártam Angliái, francia-, Olasz- és Németországot-, Nyugaton találkoztam először az akkor még nem is gyerekcipőben járó, hanem pólyában fekvő rádió gondolatával és első kísérleteivel. A pólyasgyermek hasonlat már csak azért is találó, mert a rádió akkoriban sokkal többet makogott, vinnyogott és sírt, mint beszélt és énekelt $ eltekintve egyéb gyerekszoba baiaitol is. De akármilyen kezdetleges állapotban láttam is meg ezt a találmányt, első gondolatom mégis az volt, hogy az Úristen Magyarországnak ez?el hatalmas ajándékot juttatott, azonnal éreztem, hogy a rádió jövője nemcsak játékos és szórakoztató, hanem a találmány komoly vonatkozásban is korszakalkotó, fejlődési és ható lehetősége pedig egyenesen kis zárni thatatlan. ^J^^ IZA^ŰLC ^y-tUe^ Hazakerülve magamhoz hasonló lázban találtam barátomat ás igazgatö-társamat, dr. .Vünscher frigyest, aki egyike volt azoknak a keveseknek, akik abban az időben mertek arra vállalkozni, hogv a magyar hírszolgálat megszervezésénél segítségemre legyenek, /Polyt.kov./ Ta/Vi
