Napi Hírek, 1935. december/1
1935-12-03 [0359]
?u> ?Í 3st, decomb^r 3. /Magyar távirati Iroda./ m-j. i 4 n ke P^ s *í5^? t ? ai ^sen Bethlen György gróf beszéd' éo aitnlescu válasza eiott Madgearu kerté a kereskedelmi minisztertől a régebbi külkereskedelmi tárgyalásokra von atkozó irat okat. Szerinte ezekből súlyos vádakat lehet kiolvasni és {ozértj a kormányJnem bocsátja azokat rc ndalkezés^ra. Risoscu képviselő ekkor hirtolen felugorva helyéről, Madgearuhoz rohant ós mellbe vágta. A nagy kavarodásban az elnök az ülést felfüggesztette. Felfüggesztés után nemzeti parasztpárti és kormánypárti képviselők egymásnak rohan te. k. A dulakodók 1 t csak nagynebezen tudták szétválasztani. A felfüggesztett ülés megnyitása után Flórián képviselő be jelentetto, hogy fegyverviselési engedélyt váltott ki és agyonlövi Lupesou képviselőt, aki megfenyegette, hogy megveri, ha mégfegyszor fel mer szólalni Miv tu ellen. ^ Lup:scu felrohant az emelvényre, hogy megverje Flóriánt, de útközben lefogták, majd visszaszaladt az ülésterembe, ahol Risescu képviselő kiáltott föléje sértő szavakat. Lupe scu orro rávetette magát Risesoura és legyűrte a földre. Hatalmas zavar ős felfordulás tánadt, úgyhogy az elnök kénytelen volt ismét felfüggoszteni az ülést. Az ülés újból való megnyitása utah az elnök felszólította lóriárit, hogy vonj a vissza s értő szavait,, amit Flórián meg is tett, de Mirtu o 11 en ( vr djait /TEtfrEar tOttá], mert az' szerinte nem román állampolgár ós igy "nem lehet képviselő. G Ha/L Pro d o m o.Titulescu mai képviselőházi felszólalásáról az Oricnt-Radio a következő tudósítást küldte: Titulesou külügyminiszter .... / , •. kijelentette, hog^ Bethlenképvisel.ő szereplése kizárólag az-agitáció jellegét viseli magán. Senmiképen nem tekinthető üldözésnek az,ha a román állam szolgálatában álló'magyar alkalmazottaktól az ország nyelvének ismeretét megkövetelik. Előjogokat kivannak és az egyenlő elbánás elvét veisszautasitják a magyar kisebbség vezetői akkor, amikor jelentéktelen kérdések miatt Genfhez fordulnak, nem azért, hogy igazságot érvényesitsenek,hanem csupán hogy agitáljanak a v nemzet többsége ^ell en. Ugyancsak az előjogok követelése vezérli Magyarországot a büntető rendelkezések alkalmazásának kérdésében Genfben elfoglalt magatartásánál. Magyarország elgondolása az,hogy a népszövetségi alapokmány csupán jogokat ad, a kötelezettségeket viseljék el mások. Szeretném tudni, hogy a népszövetség elismeri-e még valamikor a tizenkilencedik cikkely említésének jogát azoknál, akik megkerülik a tizenhatodik cikkelyt. Altoknál,ákiK védelmezték a magyar álláspontot, gyakran, de hiába kerestem a forrását valamilyen közei élésnek., < ; ehhez a szomszédos országhoz, amelynek kiváló vonásait kétség Kivül el kell ismerni. Önök azonban tagadják a mi egyenlőségünket, másreszt ' ' " hisznek az ezeréves Magyarország,visszajőve telében. Hos, soha sem fog feltámadni/ Szükségünk van ol A/an uj magyar nemzedékre, amely nem nevelkedett fel a regi nemzedékek uralmi elgondolásainak bűnében. Ilyen uj gondolkodás esetében tudnánk-baráti kezet nyújtani és a dunai medencében az összhangot megvalósítani. A kisebbségi kérdésről külön szólva, Titulesou a következőket mondotta: Kormányom kijelenti önöknek,hogy hivei vagyunk a kisebbségek egyenlőségének,de egyetlen feltétellel: na tudatukban az van, hogy Cnök románok, es ha elfeléjtik,hogy magyarok voltak. Mindig a legforróbb védelmezője leszek a kisebbségek egyenlő jogainak, de csak ha tudom,hogyérzelmeik románok. Visszautasitom azonban azt a felfogást, hogy a béker szerződés valamilyen kisebbség számára ezzkozelehessen a revizienizmusé: ; való sikraszállásnak és hogy a békeszerződés összeesküvések kiindulópontja iehessen. A békeszerződésnek sohasem volt meg az az értelme, amelyet Önök belemagyaráztak a múltban és belemagyarázni igyekeznek manapság is*/OTl/ O- E/Vn - - - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
