Napi Hírek, 1935. november/2

1935-11-26 [0358]

v<

_ji_ i —• /Hitbizományi törvényjavaslat bizottsági ta'rgyaiása I.folyt./ Az 1823-as országgyűlés behatóan foglalkozó* t a hitbizomáyni reform gondolatával és például Deák ^erenc is a hitbizomáynok eltörlése mellett foglalt állást, mondván, hogy helytelen és igazságtalan jogot adni egy halottnak arra, hogy nemzedékeken keresztül az élőknek törvényt szabjon. Az 1840-es években annyira előtérben állott a hitbizományi reform gondolata, hogy az Akadémia pályadijat is tüzöb t ki a kérdés tárgyalásá-.a. A reformtörekvések ellenére az, országbírói értekezlet az intézményt hatályában fentartotta és 1862-Ben udvari rendeletet intéztek a Kúriához, amely rendelet a hitbizomány szabályait részletesen ^j-agában foglalja. Az alkotmányos élet visszaállítása után 1869-ben egy igazságügy miniszteri rendelet a hitbizományi ügyekben követendő eljárás szabályait adja. Szak nemcsak proeesszuális jo elveket foglalnak magukban, hanem anyag jogi rendelkezéseket is tartalmaznak. Az elmondottakból látható, hogy a magyar hitbizományai jog jelenle gi jogforrásai az 1869.évi es az 1723. évi törvény, azután az 1862.évi udvari rendelet 03 az 1869.-évi igazságügyminiszteri rendelet. A reformtörekvések 1867, utá n sem szüneteltek. Szilágyi Dezső megbízta Földes Bélát egy javaslat előkészítésével, majd a mog'yar általános polgári töt vémykönyv élőké szitáséra kiküldött bizottság foglalkozoti a reform ügyével. Az előadói javaslatot azonban a törvénykönyv tervezetébe sajnos nem vették be. 1917-ben és 1918-ban komoly, formát öltöttek a reformtörekvések. 1918-ban Wokerle Sándor miniszter lnöksógo idején rendelet is készült, amely a hitbizományok eltörléséről szólt. A háború után a f öld re f ormtörvényjK nem érintette a hitbizományok hatályáét. 1923-ban a nemzetgyűlés azonban utasította a kormányt, hogy a hitbizományi reform tárgyában t;rjssszen a törvényhozás 3lé javaslatot. 1925-ben az igazságüVyminisztériumb».n készült egy terjedelmes indokolással ellátott javaslat a családi hitbizományokra vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről, nnneka javaslatnak alapelvei a hitbizomány területi mértékének csökkentése , az elidegenítési és terhelési tilalom- enyhité se * Ennek a javaslatnak alapján több szöv3gezés, több átdolgozás történt, mindezidáig azonban a javaslat nemkorült a törvényhozás elé. Az ismertetett adatokból megállapítható, hogy a magyar közéletnek más félóvszáza d óta megnyilvánult és állandóan ^napirenden volt komoly törekvés, ós kívánsága a családi hitbizományokra vonatkozó •jogszabályok korszerű átalakítása. . > A másik ok, amely a szőnyogenlévő törvényjavaslat szükségszerűségét igazolja, a statisztika. A statisztikai feldolgozás.ez 1933-ban kezdődött adatgyűjtés eredménye, amelyet a hitbizományi bírósagok végezte Eszerint CsonÖágyarórszáam W^teJS,^

0

^^*?*

1

?^ T^i^Sií let van hitbizományi kötelik alatt. Ebből 460.000 katasztrális hold áll mezőgazdasági művelés ala tt a többi pedig erdoK, nádas, vagy földadó alá nem eső terület , Az összesen 67 hitbi zomanyból 61 hitbizomány ingatta n-hitbi zomány, ós ebből a 61 hitbi zomanyból 37-nek a területe esik Dunántúlra, mégpedig 6C2.0QO hold kiterjedésben. A hitbizományi mgatlanok együttes területe az ország egész területének o4 százalékát GSZ1 lc

A történeti és a statisztikai adatokból a józan logika alapján megállapítható, hogy a hitbizományok korszerű átalakítása elodázhatatlan szükséglet, Mar most az a kérdés,, hogy a hitbizomány eltöröltessék-e vagy pedig megfelelő korrektívumokkal atalakittassek-ei í /-P-T ,-4- l.-X-r, /