Napi Hírek, 1935. november/2

1935-11-25 [0358]

JT Bellin, november 25. /Német Távirati Iroda,/ Hinkel János a birodalmi közművelődési kamara ügyvezetője, a birodalmi kultúra őre, akinek feladata, hogy a németországi zsidóság egész művészeti és kulturális tevékenysége felett felügyeljen, az "Arbeitsmann ' főszerkesztőjének adott nyilatkozatában egyebek között ezeket jelentette ki: Teljességgel valótlan a külföldi aajtó bizonyos részének az az áilitása, hogy a zsidóság Németországban a maga köreiben sem folytathat kulturális és művészeti tevékenységet. _', 193*. szeptember elsejétől 1935. április 30-áig összesen 61 városban - Berlint is beleértve - 1070 különféle, előadást és hangversenyt tartottak: részletezve x 358 hangversenyt, 317 előadást, 163 színielőadást, 57 operaelőadást,1155* azonkívül nagyszámú kiállítást és egyéb hascnló tárgyú összejövetelt rendeztek. Hinkel hangsúlyozta végül, hogy a zsidók ezt maguk is megállapították s ez elegendő bizonyítéka annak, hogy az állam milyen előzékenyen modöt nyújt a zsidóságnak kulturális tevékenységének kifejtésére. WBl/Kx .... JT- B óm a , november 25. Romaié d'Italia hangsúlyozza, hogy bármiféle szankciós kérdés előtt mindenkor az olasz-abesszin viszály kérdésének megoldása áll előtérben. A jogos elhárítás és biztonság,úgyszintén gyarmati terjeszkedés Olaszország alapszükségelet& Az önvédelem és a biztonság jogát ^enf nem akarta elismerni. A gyarmati terjeszkedés szükségletét csak a beszédekben ismerték el. Ha Anglia szükségesnek nyilvánítja a maga mai tengerentúli birtokait gyarmatok vagy mandátumos területek alakjában akkor világos, hogy az igazságosság és a Genf által emlfetett egyenjogúság alapian Olaszországnak,is megvan a joga ugyanazt a gyarmati rendszert igényelni. Olaszország ezt a jogát közvetlen és helyi, abesszíniai, akciójával akarta gyakorolni., Ha ezt íz akciót - jelenti'uü a lap - a szankciókkal bármikor is megállítanák^ Qlaszországnak joga volna megoldatlan gyarmati problémáját teljes teijsdelmében Genf ele vinni, k megtorlóintézkedásekben résztvevő államok egyike sem halogathatná a kérdés megoldását. Minél sommásabb és síinél kevésbDfr kielégítőbb volna az abesszin viszály megoldása az egyre keményebbé váló mogtorlointézkedések nyomása alatt, annál erősebben feltámad Olaszországnak a joga* a szankciós államoknak pedig a kötelessége arra, hogy más területeken kielégítő megoldásban részesüljön, illetőleg •• ilyen megoldást nyújtsanak. Koare angol külügyminiszter Genfben a nyersanyagok igazságosabbá és könnyebb elosztását ajánlotta tanulmányozásra. Ez nem egyenértékű az olasz részről felvetett problémával, mert Olaszország nem kereskedelmi üzleteket aktí^hanem azt, hogy közvetlenül és állandóan bocsássanak rendelkezésére gyarmati területeket és gyarmati nyersanyagokat. De még, ebben a ki nem elégítő keretben is megoldhatatlan az Anglia részéről szóba hozott kérdés,"mert Franciaország nyíltan bejelentette, hogy ezt a megoldást ellenzi. Igy tehát újból ás uiból meg kell kérdezni, hogyan oldhatná meg a népszövetség Genfben azt a kérdést, amelyet. Addisz Abebában nem enged megoldáshoz jutni. /MTI/ W Bl/Kr -- —