Napi Hírek, 1935. október/1
1935-10-01 [0356]
f ' A . . London, október . /Magyar Távirati Iroda/ A nemzetközi parlamenti kereskedelmi értekezlet mai'ïïlésén (Balogh Elemér, a _magyar küldöttség vezetője hosszabb beszédben szólt hozzá a valuták ertékrogzrbesének kérdéséhez, kapcsolatban azzal a beszámolóval amelyet termám-Mart m volt francia pénzügyminiszter terjesztett elő e tárgyban. f^Ó^u^o^ *. , . . . -,A legnagyobb érdeklődéssel kísértem - mondotta - GermainMartin beszámolóját. Egyetértek vele abban, hogy a valuták nemzetközi értekrogzitese egyike, a legsürgősebb feladatoknak, mert ez az- egyetlen pont, ahol meg lehet tomi a gazdasági háború circulus vitiosusát. Egyetértek vele abban is, hogy az ertékrögzités csupán az aranyalapon és csupán nemzetközi megállapodás utján jöhet létra Azonban ez a rerd szabály ered mán vtelen maradna, hanem támaszkodnék észszer ü váltó ár folyamokra, vagyis olyan árfolyamokra, amelyek mindenütt ne gf el elő árszínvonalat biztosítanak a belső piacokon s ugyanakkor biztosítják a kiviteli lehetőségeket • ~ LMiriji A valuták értékrögzitésének két komoly akadálya van. Az egyik a Srí 01 ^ adósságokban rejlik,amelyeket nem rendeztek, a másik abban a korulmenyben, hogy joggal kételkednek benne, vájjon lehetséges-e az arany mostam elosztása mellett visszatérni az aranyalapra és fenntartani aranyalapon az értékrogzitést. Ha sikerülne ezt a két akadályt kiküzöbölni és a valutákat nemzetközi megegyezéssel tartós módon megrögzíteni, akkor könynyu lenne orvosolni a mostani zűrzavaros valutáris helyzet áldatlan kövétkez menyeit. Ennek.a megfontolásnak az alapján azt az inditványt tette, hogy az al.'.amok,lepjenek egymással szerződésre és állapítsák meg újból - észszerű váltoárfolyamok alapján - pénzük aranyértékét: egyidejűleg "okoskodjanak rola törvény utián, hogy a jövőben mind a belső, mind pedig a^kuifoldi^aaossagok es követelések tekintetében tegyék mindenütt kötelezővé ezt az ertekmegallapitást. Ezt a kikötést nemosafa regi adósságokra és Követelésekre alkalmaznak, hanem az ujakra is, A továbbiakban Balogh elemér kifejtette, hegy ennek a megoldásnak meglenne ugyan az a hátránya, hogy minden országbankétfele érték lenne forgalomban? - aï. egyik az aranyérték, ,a másik a paçirpénz ezt a hátrányt azonban sokszorosan ellensúlyozná' az a körülmény", hogy a rendszer mindenütt erőteljesen siettetné a valuták ertékrögzités ét. Részletesen kifejtette az általa ajánlott megoldás előnyeit és ezek sorában rámutatott arra, hogy e rendszer megvalósítása esetén megszűnnék a vaè ijedezés és az üzérkedés, tehát az a két tényező, amely ma legfőbb oka a valuták leromlásának, másfelől lehetővé válnék olyan előfeltételek megteremtése/ amelyek önműködően vonnák maguk után a valuták tartós ertékrögzités ét. Balogh Elemér rámutatott arra is, hogy a sürgős szabályozás elmaradása esétán nemcsak az angolszász valuták további értékvesztésétől lehetne tartani, hanem az a veszély fenyegetne, hogy letérnek az aranyalapról azok az államok is - nevezetesen Franciaország - amelyek ma meg szilárdan ragaszkodnak az aranyalap fenntartásához. Ennek olyan valu ta rontási verseny lenne a következménye, amely a leggyászosabb következményeket vonná maga után az egész világ gazdasági és pénzügyi életében. Ezzel szemben a'Valuták értekrögzité se és a külföldi adósságok szabályozása lehetővé tenné, hogy a gazdasági és pénzügyi világ magától visszanyerje elvesztett egyensúlyát. Ez az egyedüli utia annak, hogy megszüntessék a kontingentalások rendszerét, csökkentsék a túlzott vámtételeket, kiküszöböljék a kötött devizagazdálkodást, szabaddá tegyék az arannyal ' való kereskedést és igy előkészítsék a bizalom ás a hitel újjászületését. Új korszak nyílnék meg ezzel a világgazdasági életében. Befejezésül arra kérte az értekezletet, hogyha^z ügyrendi , szabályzat nem engedné meg javaslatának haladéktalan tárgyalását, akkor tűzzék ki azt a legközelebbi ülés napirendjére. n Tá l\u —
