Napi Hírek, 1935. szeptember/2

1935-09-30 [0355]

H ó m a, szeptember 30./stefani / Mussolini miniszterelnök ma fogadta Charles Torchut, a Francia Nemzeti Arcvonal titkárát, aki egyben elnöke a volt frontharcostisztek egyesületénél!. Torchu ez alkalommal átnyújtotta a Dúcénak azt a határozati javaslatot, amelyet egyrészt a francia Nemzeti Arcvonal, másreszt pedig a volt frontharcostisztek nemzeti szövetsége is elfogadott, Ü határozati javaslat szöveg? a következő: 1. Megállapítható, hogy a .Nemzetek Szövetsége megalapítása óta. képtelen volt megakadályozni vagy megállítani háborúkat 1920 óta. Epen ezért a Francia Nemzeti Arcvonal es a volt frontharcostisztek szövetsége csodálkozását fejezi ki azon a szigorúságon, amelyet a népszövetság Olaszországgal szemben alkalmaz^ ariikor nem adja meg hozzájárulásáét Űhszország gyarmati tor feszié déséhezy^azzal indokoM , hogy ez európai háborút idézhet Q\Ó, (^a^J~j ° 2. Az angol kormány annakidején komolyan tudomást vett arról az 1935. évi német birodalmi törvényről, amely elrendeli az általános védkötelezottséget és különösen az 1935. május 22.-i törvényt, amely komolyan fenyegeti Anglia és Franciaország biztonságát. A két egyesület ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a francia kormány részéről javasolt elvi jelentőségű alitelésen kívül sommiféle büntetőintézkedést nem vett tervbe a Nemzetek Szövetsége, Az 1935. május 22.-i német törvény kihirdetése után, amely törvény pedig a szerződések megsértését jelenti, a londoni kormány tengerészeti egyezményt irt alá a némo t kormánynál anélkül, hogy erről előzőleg Parissal tanácskozott volna. Megállapítható .O, nogy Genfben csak az angol érdekeket tartják szem előtt. 3. Anglia egymagában annyi gyarmattal, rendelkezik, mint valamennyi európai állam együttvéve és épen ezért nincs .joga*' ' - . 01a szogszág afrikai terjeszkedését jtmuN^*^4. Megállapítható, hogy az angol gazdasági érdekeket es az angol tőkét még a nemzetközi szocialisták és kommunistáik, sQp) a szabadkőművesek is támogatják. Viszautasitjuk azt, hogy becsapás áldozatai legyünk és nem vagyunk hajlandók harcolni Olaszország, latin testvérünk, ell en , amely szövetségesünk volt á múltban és az marad a jövőben. " , ' '. • • Az abesszin nér> érdeko azt követeli, hogy európai hatalmak kormányozzák, mert csak oz lehet az egyedüli eszköze annak, hogy nyolcmillió fonvi műveletlen né,pet és kétmillió rabszolgát megszabadítsanak a négus zsarnokságától. Epen ezért a két francia egyesület teljes bizalmáról biztositja az örök Rómát abban a törekvésében, hogy az a ddisz-abebai rabszolgakereskedők civilizálását magkezdi. 5. Nem feledkezünk meg hazánk lényeges érdekeiről sem, amikor megállapítjuk, hogy Néne torszáe hirtelen támadása fenyegetné egyedül területünk sérthetetlenségét és a francia alattvalók életbiztonságát. Német támadás esetén az olasz beavatkozás lenne a leghatályosabb. Az olasz-francia jóviszony lehetővé teszi számunkra, hogy szükség esetén az olasz Alpok közelében állomásozó csapatainkat a Rajna vidékére átcsoportosítsuk. Árulásnak minősit jük azt a manőverezést, amely mindenáron azt akarja előidézni, hogy a Franciaország és 0]a szország között legutóbb létrejött baráti jóviszonyt megbontsa. 6. Mivel pedig veszedelmek, fenyegetnek, a francia kormánynak kötelessége, hogy minden ereje latbavetésé v/el akadályozza meg olyan harc kitörését, amelynek^következményei beláthatatlanok lehetnek. A két francia egyesület ünnepélyesen kijelenti, hogy nem engedi meg azt, hogy francia vár folyjon az etiópiai petioleumforrások és ásvá^nyok megbqszulása érdekében. Epen ezért felszólítja a francia kormányt, hogy továbbra is folytassa békitő munkáját és bármi történjék is, őrizze meg teljes cselekvési szabadságát ebben a viszályban, amely nem fenyeget semmilyen francia érdeket. A francia kormány minden tevékenységét annak szentelje, hogy akár a népszövetséggel, akár a népszövetség nélkül létrehozza a nagy müveit nemzetek szövetségét a béke fentartása érdekében. /MTI./