Napi Hírek, 1935. szeptember/2
1935-09-19 [0355]
W | Bázol, szoptombor 19./te/ A német hatóságok által Svájcnak kiszolgáltatott Jacob kihallgatása szordán ogész napon át tartott. Schönborg bázoli törvényszéki orvos Jacob mogvázsgálasa után ki jolontotto, hogy Jacob tol jóson ogószségos* A töxvónyszóki orvos azt is közölte, hogy Jacobnak a berlini fogházban U? , H1 ,, t . , -••••szorzott kétoldali tüdőgyulladás áról feorj osztott külföldi hirok non: falainak mag a valóságnak./MTI/ ku/ku Sf § Kattowitz, szoptombor 19./NTI/ A fölsősziléziai nehézipari munkások és munkaadók megbízottai szerdán hosszabb megbeszélést folytattak, amolyan azonban noc sikorult mogw alifásra jutni. 5 munkások azt kövotolik,hogy a munkanélküliség onyhiteso cellából nyolc óráról hat órára csökkentsék a napi munkaidők, a munkaadók azonban merovon elzárkóznak a követelés teljesítése elöl. Attól tartanak, kufícu^ ^ szeptember harmincadikán általános sztrájkba ldp./MTl/ OL §Londoi5nból jelentik: Newyork város a munkanélküliség enyhítésére 40 kilométer hosszú' gépkoc isi-utat építtet Manhattan-s ziget körül. Az ut részben alagutakon, részben magas viaduktokon át halad. Az uj ut építése miatt több rosszhírű nyomornegyedet le kell rombolni. Az építés két évig . tart . A költségeket 50 " millió dollárra becsülik. A tervet pénzügyi szempontból is kitűnő befektetésnek ( tekintik. Manhattanba naponta 200,000 gépkocsi érkezik és az uj ut enyhíteni fogja a minden képzeletet meghaladó forgalmi torlódást, mely kiszámíthatatlan karokat okoz a Hewyorki üzleteknek. /ÍTl/ Ke/Ke 0L §Londonból jelentik: fii i WÍ 8 ? A» fii ton newyorki újságíró, akit Roosevelt elnök az Egyesült Államok libériai követének nevezett ki, útban Libéria felé Londonba érkezett, 0 lesz az Egyesült Államok első néger diplomatája és Amerika első-libériai követe a ket ország diplomáciai összeköttetésének megszakítása óta. Walton kijelentette az angol újságíróknak, hogy miután Eibéria elutasította a nemzetközi bizottság ötéves tervét, Barclay elnök maga hajtja végre saját hároméves gazdasági es kulturális tervét, amely máris nagyban megjavította a bennszülöttek helyzetét. Iwif J 5 Ke/Ke 0 L § l o n d o n b 6 1 jelentik: Dr. Lawrence Hermann híres melbournei bőrgyógyász a melbournei prvosértekezleten tartott előadásában kifejtette, hogy a túlzott napfürdő keratösis M-nak nevezett bőrrákot idézhet elő főként a nagyon fehérbőrű egyéneknél, akiken a napfény barnitás nélkül égési sebeket ejt, A keratosis a test fedetlen részein keletkezik, könnyen átterjed a mirigyekre és halált is okozhat, /MTI/ Ke/Ke ' .