Napi Hírek, 1935. szeptember/1
1935-09-11 [0354]
- Ez a sajnálatos tény a szerződések anyagi jogi rendelkezéseinek elégtelensége mellett arra vezethető vissza, hogy azok a közgyűlési és tarTacsi határozatok, amelyek a népszövetségre ruházott kisebbségvédelem gyakorlásának közelebbi módját megállapítótták, elsősorban politikai szempontokat szolgáltak és szólásainak s következésképen a kisebbségvédelmi rendszer kiépítésében oly hiányokat, fogyatékosságokat engedtek, amelyek ezt a védelmet csaknem illuzódussé te szilT, ár^r^Ö - A magyar delegáció tisztában van azzal, hogy bár) # jyire szükséges volna is a jelenleg érvényben lévő kisebbségvédelmi eljárás gyökeres megváltoztatásaa jelenlegi időpont nem alkalmas, hogy ilyírányu javaslatokkal a siker reményeben sloclllhasson. Ugy véli azonban, hogy kötelessége rámutatni a . ^yelőtt azokra a módozatokra, amelyeknek tartózkodásnélküli kihasználasávalj gyakorlati alkalmazáséval a MOTTZ 1 ok Szövetsége az érvényben lévő védelmi rendszer és eljárás mai keretei között is h 0 éásosabban , tökéletesebben és a kisebbségek érdekeinek egf3lelőbben tehetne eleget a kisebbségek védelme torén ráháramló kötelességszerű feladatoknak. Izeiét a mai eljárási szabályok) lehetőségeket a magyar delegáció a következőképen véli összefoglalhatni: .J <*dbx; fhJyX^^CeU lo A ^védelem hatékonyabbáté telét nagyban szcTgáííná, ha a tanác s ^ megváltoztatná azt az álláspontját, amelyet eddig a Nemzetek ozövetsége által elvállalt nemzetközi garancia terjedelmére nézve , vggyis arra a kérdésre nézve foglalt el, hogy vájjon a tanácsosak akkor kötele s-e a kisebbségi szerződések védelmére kelni, ha őt a rendelkezések megsértéséra vagy ennek veszélyére petíciók által figyelmjzttítige./Vagy .pedig ezt saját kezdeményezésében is meg kell terynie. - A tanács egész eddigi gyakorlatával az első felfogást^téve magáéyá , egyetlenegy esetben sem lépett fel a saját kezdeményezésébői, p? garanöia terjedelmének ez a felfogása magának a közgyűlésnek és a tanás snak határozataival is ellenkezik.. X^nAyfí*, - A tanács 19 20. október 21.-i rezoluciójávai /Tittoniféle jelentés/.adott értelmezési szerint ugyanis a Nemzetek Szövetségének garanciája másodsorban azt jelenti, "hogy„a Nemzetek Szövetségének meg kell bizonyosodnia arr—ól, hogy a kisebbségek védelmére vonatkozó rendelkezéseket állandéan végre is hajtják." - A közgyűlés 1922. sze^ptember 21.-1 rezoluciójának 5. pontja szerint pedig a főtitkárság meg van bizva azzal, hojsry \jk "információkat szerezzen be afeli^_ 7 hogy a &ytsebbségi szerződésed miként . .., . iyégre' ./^^•kf^^ü) -^andezé^egyá/ltaiáoan nem indokolják a tanácsnak ebben a fontos kór désben követett gyakorktát, sőt a fenti határozatokból annak épen az ellenkezője következik, mert hogyarj., győződjék ngjju a Nemzetek Szövetsége arról, hogy a kisebbségi szerződések állandóan 0 végrehajtatnak, ha ezt nem kis éri állandó t fisve le mm el és megsértésük vagy ennek vesgílye őseién nem lép fel sarfát kezdeményezéséül is. Mi végre szolgál, ha nem erre ? a közgyűlés idézett határozatának az r rendelkezése, amely szerint a f otit kar ságnak a da^oka t kell gyűjtenie arranézve, hogy mifccp hajtattak végre a kisebbségi szarződéseK. - A garancia-Szakasz második bekezdése nem tartalmaz olyan korlátozást, amely szerint a tanács tagjainak joga a tanács figyelmének felhívására csak kisebbségi panasz benyújtása esetén gyakorolható. Gyakrm olőfordulhat, hogy a kisebbség nem petíciónál^ bár errj oka lenne, de számos esetben ,hem petíciónál, mert retorzióktól tart. Még büntető retorziók ki, látásba hefy ezé se is gátolhatja a panasz joga vajulóst, amint ezt a kisebbségi szerzpdéssgl kötelezett egyik allémban készülő uj büntetőtörvény javaslat mutatja. Cs/L /Folyt .köv./
