Napi Hírek, 1935. szeptember/1
1935-09-06 [0354]
Y § G e n f, szeptember 6./ H avas/ Az ötösbizottság holnapi első érdemleges ülésén a francia és az angol küldöttek tájékoztatják a bizottság többi tagjait azokról a javaslatokról, amelyeket Parisban Olaszországnak tettek, de amelyeket Olaszország elutasított. Angol körökben ma elismer k, hogy ezek a javaslatok csupán a tárgyalások alapjául szolgáltak. ' ' tehát olyan megoldást kell találni, amely Olaszország számára elfogadhatóbb, anélkül azonban, hogy csorbítaná az ethiop függetlenséget,. Ebben atekintetben a Üagybritannia és Irak között fennálló szerződés szolgálhassa mintául, ilzt a szerződést elismerte Irak királxa, aki szabad és független uralkodókónt tagja a népszövetségnek. Irak elismeri Anglia lényegbevágó érdekét abban az irányban, hogy biztosítsa a közlekedés szabadságát és elismeri Anglia jogát, hogy területén tengerészeti és légi állomásokat létesitsan és rendőrségét ellenőrizze. A jelek szerint a bizottság ezen az uton megtalálja azt a megoldási tervezetet, amely megfelel Olaszország céljainak. Mindenképen a bizottság munkája igen orőa és hosszantartó lesz. /MTl/ E/Vn _ _ _ o L § Londo n,szeptember 6,/Magyar Távirati Iroda./Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás angliai útjával kapcsolatosan a Daily Telegraph kiemeli, hogy a Vatikán igen helyesen szemelte ki öt a Benedek-rend downsídei'templomának felszentelésére, mert Serédi bíboros is a Benedek-rend vf/VÍ A -^P egyúttal vázolja a hercegprímás egyházi pályafutását. * T - i (-/M§.£y§r fáyirati Iroae,/ o L § L o n d o D, szeptember 6^A brüsszeli interparlamentáris ertekezletén, amelynek hivatalos jelentését mostaxíták ki, Llewol lynJones dr., az ismert magyarbarát angol képviselő, felszólalásában a semlegesség kérdésével foglalkozott. Hangoztatta, hogy a népszövetségi alapokmány gyökeresen megváltoztatta a semlegesség .alapfogalmait. Azonbai a világié ke f eniartásá-ra -«-igy folytatta a szánok—sokkal fontosabb a népszövetségi alapokmány 19. szakaszának érvénvo sitése, amely az e lavult vagy a lka Ima zha tat la n nemzetközi szerződések Vékés módosítását teszi lahetové. A világ ©sak lassan halad, de a német költő szavai szerint "Ohne Hast, doch enne Rast" remélhetőleg el fogja érni a kitűzött celt. JJowellyn- Jones dr. beszédét az értekezlet nagy tetszéssel fogadta. L/E & ^ a § L o n d o n, szeptember 6. /Magyar Távirati Iroda./ Ha jle Szelasszie, Etiópia császára, beszuntetkte annak a két aranybányának üzemét, amelseket "sidök ota az abesszin, uralkodók magánkincstárának javára aknáztak ki. A bezárt bányák bejáratát óriási sziklákkal zártáik el, hogy a netán előnyomuló olasz csapatok ne találhassák meg. Mindakét bánya, amelyeket a hagyomány szerint még oaba királynője kezdett műveltetni, a Wallaga-kerÜletben fekszik. Az egyiknek üzemet a knrzikai Prasso, a másikét Kunst és Wilberg nemet bányamérnökök vezetik' Kunst évi 3000 font fizetést huz. A császár egyébként elrendelte a katonatisztképzés meggyorsítását a svéd tisztek által vezetett addisz-abebai katonai főiskolában. A kiképzés legnagyobb akadálya a lőszerhiány, úgyhogy még a vaktöltényekkel is takarékoskodni kall* A növendékek, alak a legelőplobb abesszin-családok sarjai, nemrég egyenkint három szolga kiséPatébm erkeztek^az iskolába, de a svéd parancsnokok rögtön elbocsátották a szolgákat es kényszeritették a r\ems ifjakat, hogy maguk takarítsák szobáikat es tisztítsák ruháikat.,
