Napi Hírek, 1935. szeptember/1

1935-09-06 [0354]

/A hegyközségi törvény ismertetése j, folytatár;/ A vármegyei hegyközségi tanácsban a tanács működési területen levő minden hegyközség és minden oly község képviselve lesz, amelynek határában szőlő, illetve gyümölcsös van. Tagjai lesznek továbbá az érdekelt közigazgatási és szakkisztviselők is. A vármegyei hegyf"*községi tan&csok a szőlészeti és borászati közigazgatásnak igen fontos szervei lesznek, rajtuk keresztül fogja végrehajtani a földmivclésügyi miniszter a szőlőtermelés és borértékesítés irányítását, özek lesznek hivatva a működési területükön levő szőlőbirtokosok és gyümölcstermelők összességének közös érdekeit szolgálni é-0 képviselni az Országos Szőlő- és Borgazdasági 'Tanácsban, végül ezek l.sznek hivatva állandóan alkalmazott he yközségi titkáraik utján a szőlősgazdáknak és gyümölcstermelőknek ugy a termeléssel, mint a borok kezelésével és értékesítésével kapcsolatos üsszes ügyekben szaktanáccsal szolgálni. •** hegyközségi rendszer felsőbbfoku érdekképviseleti szerve az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanács* Snnok a tanácsnak feladata a szőlészetx ós borászati szék- és gazdaságpolitikai kérőások megvitatása, szakvélemények íelülbirálata és végül elvi jelentőségű szakkérdésekben a véleményezés,javaslattétel és kezdeményezés. Az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanács, amelynek tagjait a termelői érdekeltség köréből a földmivelésügyi miniszter nevezi ki s amelyben minden vármegyei hegyközségi tanács is képviselve lesz elnöke által, összetételénél fogva méltó reprezentánsa Lsz a magyar szőlőtermelés összességének és joggal lesz hivatott a földmiv elésügyi miniszter intencióinak megfelelően a magyar szőlőtermelés irányítására. A szőlőművelés terén mutatkozó '(termelés mcggátlása céljából a törvényjavaslat uj szőlők telepítését csak hegyoldalon fekvő oly területeken engedi meg, amelyeken a filokszéravész fellépése előtti időben már volt szőlő. Olyan területeken, amelyeknek talaja egyéb mezőgazdasági művelésre alkalmatlan immúnis homok, a törvényjavaslat -gy-egy birtokos részére legfeljebb egy katasztrális hold terület betelepítését engedi icg, minden egyéb területen kifejezetten eltiltja uj szőlők telepítését. Olyan törületeken, amelyeken tilos szőlőt telepíteni, a törvény javaslat értelmében tilos a már beültetett szőlőkbon előálló nagyobb hiányokat pótolni s az ilyen szőlőket felújítani is, tlr^ Felhatalmazza azonban a törvényjavaslat a földmivclésügyi minisztert. . arra, hogy a vármegyei hegyközségi tanácsok meghallgatásával incokolt esetekben ugy a telepítésre, mint a szőlők pótlására és felújítására is engedélyt adhasson, ce csak oly terülőtokon, amelyeknek talaja egyéb jövedelmező mezőgazdasági művelésre alkalmatlan* A túltermelés mcggátlása és a minőség jáVitása érdekében a törvényjavaslat közvetlenül a termő amerikai vagy hibrid-fajtákkal telepitett szőlők: pótlását, felújítását és újratelepítését a talaj minőségére való tekintet nélkül eltiltja, elrendeli továbbá az ilyen fajtákkal betelepített szőlőknek záros határidőn belül váló kötelező kivágását, illetve átoJ.tását. Köztudomású ugyanis, hogy ezek a szőlőfajták igen bőjtermést adnak, boraik minősége azonban olyan rossz, hogy a magyar borok külföldön is elismert jójhirnevét és a hazai bortermelés közgazrasági jelentősségét veszélyeztetik* Amikor tehát törvényhozási uton történik gondoskodás a bortermelés terén a tulproeukció megakadályozására, nem engedhető meg, hogy ezek a szőlők silányjniinőségü bőséges termésükkel továbbra is veszélyeztessek a nagyobb költséggel fenntartott értékes szőlő kultúráját . A kivágás, illetve átültetés határidejét a törvényjavaslat 1946 végében állapitja meg ós felhatalmazza a földmivelésügyi minisztert, hogy a: kivágás, illetve átoltás módozatait rendelettel szabályozhassa. /Folyi.köv./ Tl/Vi