Napi Hírek, 1935. szeptember/1
1935-09-04 [0354]
Ch j G e n f, szeptember 4. /Magyar Távirati Iroda./ /Aloisi báró beszédéne k részl etes ismertetése./ Aloisi mindenekelőtt előrebocsátotta, hogy az olasz kormány a népszövet s&g tanácsának augusztus 3.-i ülésén szavazatával nem Járult hozzá ahoz, hogy az olasz-abesszin viszályt a jelenlegi tanácsülésen érdemlegesen magvitassák. Bejelentette, hogy az olasz küldöttség kormánya megbizá_sából,^m lékiratot juttatot t ép a xanács valamennyi tag jához^eTmeTfnén'a z 'öTasz~"kor many reszTel^e'nTamutat ja, hogy az , abesszin kormány rendszeresen és nyíltan mógf mindazokat a kötele zettségeit, amelyeket Olaszországgal és a népszövetséggel szemben vállait. Ezért volt kénytelen az olasz kormány visszautasítani 7$7jia6^ azokat az indítványokat* amelyeket Parisban eléje terjesztettek. » x. Olaszország - folytatta Aloisi báró - ötven éven keresztül béketUrqpolitikát folytatott Abessziniával szemben, amelynek oélja a békés és barátságos együttműködés volt. Ez egyben biztosította volna^a vele határos gya-Tmatok békéjét; valamint a két állam - .* gazdasági és politikai jóviszony|bókés fejlődését. 1923-ban több állam, közt ük Ang- j cürak lia»ellenzés ével és ulaszország lo jáli s támogatásával félve tié k Ab esz- Lsziniát a népszövetségbe. "Valamennyi nagyhatalom közül Olaszország volt az első. amely 1928-ban huszévi időtartamra ^barátsági szerződést kötött Abesszmiával. Az ualuali incidensnek döntőbíróság elé való bocsátása is e szerződés rendelkezéseinek tiszteletben tartását bizonyi-tja. Abesszínia azonban a népszövetségbe való tartozását csak ürügyül használja fel és az Olaszországgal 1928-ban kötött barátsági szaraődéa mögé rejtőzve, folyton fokozza az Olaszország ellen irányuló fegyverkezési politikáját , a fegyveres betöréseket és rablóhad járatokát egymásután követi el es veszélyezteti Olaszország afrikai gyarmatainak biztonsága t» T,y Olaszország, Abessziniának e rosszindulat/maga tartásával szemben mindenkor a nagylelkűség politikája folytatta", azonban a keserves osa lód ás ok'mos t már meggyőzik Olaszországot arról, hogy Abeszszinia rosszhiszemű és Olaszország legelkeseredettebb ellensége. Afteaszinia az oJa sz gyarmatok ellen a legkritikusabb icjő pontokban intézte támadásait, amikor például Olaszország ereje Libiában vagy a világháborúban volt lekötve. Minthogy Ola szországnak Abeszsziniával való békés együttműködése sajnálatosan o-flőööt mondott, Olaszország nem maradhat továbbra is passzív magatartásban olyan barbár állammal szemben, amely sem önmagát, sem a hatalma alá vetett nepeke t nem képes ellenőrizni és fenntartani, sőt f elfegyverkezásével veszélyezte ti az olasz határokat. Az olasz kormány nam lehet semmifele bizalommal az abesszin kormány iránt ás nem adhat hitelt az abesszin kormány semmiféle kötelezettség-vállalásának, A népszövetság egyezségokmánya, amely a tagállamokat egymáshoz kapcsolja, hernonikus egész, amely szerint a tagállamokat nemcsak jogok íiietikj. hanem kctdiezsttségak is terhelik. A jogok ós a Kötelezettségek tanát a legszorosabb összefüggésben vannak. Az agyo^—' segokmany alapvetődéivé, hogy a népszövetség tarjai közé nem vehető fel es következés kepén nam maradhat tagja a népszövetségnek olyan állam, amely^nam feiel meg bizonyos,lényeges előfaltétíeknak. Már Abesszinianak a népszövetségbe való felvétele alkalmával a hatodik bizottság előadója magái lepi totta, hogy: 1. nem állott módjában meghatározni, vájjon az abesszin központi hatalom kiterjed-e a fő varostól távolabb eső vidékekre is; 2. nem állott módjában megállapítani azt sem, hogy Abesszínia mindenkor eleget tett-e elvállalt nemzetközi kötelezettségeinek* A népszövetség *Z.'«U*JL bizalmat előlegezett Abessziniának, de az abesszin kormány semmit sem tett annak ercekében, hogy méltónak bizonyuljon erre a bizalomra. Arrél szó sem lehet, hogy Ibssszinianak a népszövetségbe va ió tartozása bármilyen erteket is jelentene* Abesszínia még ma is európai tanácsadók segítségét kénytelen igenybevenn^i, hogy'hangját hallathassa a népszövetség előtte Ha / L /Folyt. köv. / ORSZÁGOS LEVÉLTAR K. szekció
