Napi Hírek, 1935. július/2
1935-07-23 [0351]
London, iulius 23. /NTl/ A Times szarint az angol miniszterek most már nagyobb bizalommal vannak az iránt, hogy Franciaország a népszövetségi tanács egybeülése alkalmával kész lesz támogatni Angiiát áz olasz-abesszin vitás ügy békés rendezésére irányuló fáradozásaiban. A miniszterek azt hiszik, hogy bavai ép ugybelátja mint'ók, hogy egyetlen szerződésben sem lehet többé bizni, ha"megengedik, hogy a mostani helyzetből háború alakuljon ki. Továbbra is remélik, hogy a háborút sikerül együttes fellépéssel elhárítani, A tudósító hozzáteszi, hogy a miniszterek meg vannak róla győződve, hogy a népszövetségi tanács egybeülése alkalmával megkell vitatni az egész vitás ügyet és nem szabad kísérletet tenni arra, hogy a kérdést csupán az ualuali határviilongásra . v " "*'*' korlátozzák, /ffill/ Té/Té 6 W P á r i s , julius 23, /NTl/ " Az olasz munkásosztály lelkesülten támogatja Mussolini abesszíniai terveit", - mondotta Rossoni olasz földmüvelésügyi miniszter az Echo de Paris római külön tudósilójának. Rómának és egész Olaszországnak hasznára lesz - folytatta nyilatkozatát a miniszter - ha Abessziniát hozzácsatolják az olasz gyarmatokhoz. Elsősorban a munkásosztály látja ennek előnyét. A tudósító egyik közbevetett kérdésére válaszolva a miniszter kijelentette, íiogy abesszíniai munkásosztályról nem lenét beszélni. Abessziniában hátramaradott nép él, amelv területének még tizedrészét sem tartja megszáelva, mig az olasz megfulladnak határaik között. Logikus, igazságos, emberséges és szükségszerű tehát a^ terület ujabb elosztása, A gyarmati terjeszkedés agyéiként - tette hozzá a miniszter - mem háború, hanem " egyszintrehelvező müvelet". Az Echc de Paris képviselője megállapítja végülj hogy egész f Olaszország lelkesedik az abesszin tervekért ós ütött a döntő óra a kormányzatra és Mussolinira. Mussolininak igaza van abbam, hogy most dől el a/gyárnatositó politika és az európai uralmi fölény kérdése, /MTl// a gyaktaplatbanj 1 c/ le — — MI o- § * z e k s z á rd, julius 2o. Bejczy Károly és Bejczv István sashalmi sertésnagykerenkedclc tehergépkocsi jukon az éjszaka Tolnára igye* keztek, A sióagárci határban érve meg kellett állniok, hogy a motor gyertyáját kicseréljék. A sötétből hirtelen előugrott három fegyveres álak s az egyik puskatussal ugy fejbevágta a motor körül foglalatoskodó Bejczy Károlyt, hogy az oszméletL nül esett össze. árre - Bejczy Károly . . . <;n zsebéből mintegy kétezer pengőnyi készpénzt magához vett/ M.ásik két társa azalatt fegyverét a kormánynál ülő Bejczy Istvánra szegezte, nehogy fivére seigitségére menjen. A rablók távozása után Bejczy István beemelte az autóba eszméletlen fivérét , akit a szekszárdi kórházba szállitott, majd értesítette a tolnai csend őrséget. Bejczy István a kórházban hamarosan magához tért. A cs ndorsóg és a szekszárdi rendőrség még az éjszaka folyamán portyázóosztagokat küldött ki, de mindeddig nem sikerült a tettesek nyomára akadni, jóllehet Bejczy István teljesen pontos személy leírást adott a rablókról, akiket a kocsi fényszórójának fényénél nagyon jól megfigyelt. Bejczy Károly állapota suIvas./MTI./ % la támadó. Tb/L o § Z s á m b é k , julius 23. Varajti Mihály huszonkilencóv'es kalocsai kubikos, aki tizenöt társával együtt egy zsámbéki épitkezésnól dolgozik, összeszólalkozott Mezei Ferenc ötvenháromé ve s kubikostársával, A szóváltás tettlegességgé fajult s varajti éles ásóval egyetlen csapással kettészelte Mezei Mihály koponyáját. Mezei szörnyethalt. A gyilkos legényjs maga jelentkezett a csendőrségen./MTI-/ To/ L o f $ Nyíregyház a, julius 23.A Memzet i Múzeum Kíisrozvá.gy közság habárában ásatásokat végeztetett, ame 1 yne k s or án kelta temetőre bukkantak. A feltárt sírokban talált tárgyak részben a Nemzeti Múzeumba, részben a zemplénv-'r megyei m/uzeumba kerülne k./MT!^^
