Napi Hírek, 1935. július/1

1935-07-03 [0350]

f, A Á , L °, n d °, n > H^Mj^.l & angol kormány Mm vissza­tereso ota szerdán tartja első ulesetr Különböző axgol lapok arra számí­tanak, hogy a kormány a mai tanácskozáson igon fontos határozatokat hoz es dontoni fog jövondő politikai irányvonala toídntotébcn. Valós inü, |iogy a mai határozat lesz alapja a jövő hét csütörtökéro váft alsóházi nyilatkozatnak. I Daily Herald politikai tudósítója a következőket irja: , f^a^ak ma az a i eladat a, hogy szembenézzen az igen komoly formá­kat oltó abesszíniai" helyzettel. Altal&ban az a nézet uralkodik, hogy a Népszövetségnek­határozott formában kell eljárni, mert esek így le- ' het elkerülni azt, hogy ne adja fel önmaga a kollektív biztonság rend­szerét. - ­.A Laily Tolegraph szerint Sir s amuel Hoarc- csütörtöki ' külpolitikai nyilatkozatának olőtorébon valószinülog az az óhaj áll. hogy valamilyen módon megszüntessék azt a határozottan tapasztalható " bizalmatlanságot, amelyet Parisban az angol kormány legutóbbi' cseleke­detei keltettek* Laval, aki eleinte hajlandó lett volna arra, hogy engedékenységet tanúsítson a német-angol tengerészeti egyezmény•megkö­tésénél kifejezésre jutott egyoldalú angol eljárás tekintetében, közben arra a meggyőződésre jutott, hogy nem volt teljesen helyénvaló , -Anglia jóhiszemű és becsületes eljárásába vetett " 1 bizalma. A lap szerint két tény .volt különösen oka a francia állásfoglalásban be­állott változásnak, üz a két tény a következő: 1./ az angol kormánynak az az elhatározása, hog;y Rómában tervezetet terjeszt be az abesszíniai kérdés rendezésére, anélkül, hogy erről előzetesen értesítette volna a francia kormányt, amelynek érdekeit ez a megoldás lényeges kérdé­sekben érintette volna. z«l Az angol kormány nem volt arra hajlandó,hogy ígéretéhez hivon gőzöljo Franciaországgal a német tengerészeti építési pro^ramm részlot-it, amelyek a londoni an^ol-német tanácskozások során sióba kerültek. Ku/í ---­oL f § L o n d o n, július 1, Több angol lap gépkoesirovatvezető­je bejár .a a^london-isztanbuli uj gépkoc lutat es egyhangúlag megállapít­ja, 'Ogy a kétezerkilométernyi útvonal legtökéletesebb része a magyar szakas z. Thomas Wisdom, a Daily Herald gépko esi szakértője jelenti Belgrádból: L világ áegmodernebb utja és egy falusi dülout - ez az ijesz­tő ellentét észlelhető a magyar-jugoszláv határszélen, a kilenc állam között a legtökéletesebb a magyar útszakasz, ez a deszkasimaságu szalag, amely majdnem nyílegyenesen sz/eli át az országot. Harold Pemberton irja a Daily Expressnek: Budapesttől tovább hatvannégy kilométert száguldturk kanyarodok és kereszteződések nélkül a. nagyszerű magyar uton, amelyen egy német versenyző nemrég őri nkint 320 kilométert tett meg* Sajnálom, hogy nem volt velünk az angol köz­lekedésügyi miniezter, hogy láthatta volna, miként repültünk az Orient­expresszt megszégyenítő sebességgel ezen a mesés utcn^/MTI./ L/L — oL t ^Londonból jelentik: Lugosi Béla, a magyar származású amerikai filmművész Londonba érkezett, hogy el ját sza a Marié Céleste titka cimü filmdráma egyik főszerupét./MTI./ /Mi ni t />AC I I.T ." f T 1 TI

Next

/
Thumbnails
Contents