Napi Hírek, 1935. július/1

1935-07-06 [0350]

/-/ § P r á^g a,julius 6. /Magyar Távirati Iroda, / A Slovak ism e: ­te ti Verdier pápai legátus felvidéki utjának programját. Eszerint az erecetileg tervezett nyitrai látogatás elmar d, aminek oka állítóLac az, hogy a legátus el akarja kerülni Nyitrát, ahol két évvel ezelőtt a Prioina-ünnepségek alkalmából a Hlinka-párt tUntetésszerüen külön szerepet játszott. A lap szerint alegátasnak ez az elhatározása igen sajnálatos és árthat a Felvidék tekintélyének. Megjegyzi a lap azt is, hogy Pozsonyban nem lesz manifesztáció á legátus "tiszteletére, mint ahogyan eredetileg tervezték, mert Verdier igen fáradt és nyugalomra van szüksége. To/L /-/ § P r á g a, julius 6. /Magyar Távirati Iroda./ A pozsonyi katholikus egyházközség magyar tagjai, akikhez a németek is csatla­koztak, az egyházközség elnökségéhez intézett beadványban kérték a magyar nyelv használatát. Az egyházközség kegyúri tanácsa a napok­ban loglalko ott a beadvánnyal és jóllehet kimondotta , hogy felszó­lalásaiban és beadaványaiban mindenki használhatja anyanyelvét, mégsem járult hozzá ahoz, hogy az egyházközség kiadványai, mint például meghívók, határozatok, stb. magyar szöveggel is meg­jelenjenek , mert a tanács szerint az egyházközség jelenlegi hely­zete nem engedi meg a háromnyelvüséget. A kegyúri tanácsnak ez .a döntése a Prágai Magyar Hírlap sze­rint sem a katholikum, sem a jog szempontjából nem állja meg helyét, mert^vala mely természetadta jog gye óriása nem függhet anyagi kérdé­sektől. Azt vagy teljesen el kell ismerni, vagy teljesen meg kell tagadni. Jogi alapja sincs ennek a megoldásnak, mert ha " kegyúri tanács elismeri mindenkinek a jogát ahoz, hogy any anyelvét használ­hassa, ebből okszarüen következik, hogy neki is, illetve az 2gyház­községnek is mindenkihez az anyanyelven kell szólnia. Gazdasági,, p^éyzügyi és vagyoni kérdések nem befolyásolhatják ezí az álláspontot. ? " • L-°­n d 0 , n »" J al i u f A' /™/ Heut-r-j-i-ntés szerint G-nfbo n á nemzetközi jogaszok megvitatták annak a kérdés** a jogi szempontjait, vajon ^zárhatjak-e a Szuez-csatornat, hogy ilye n modon n>mast gyakorol­janak Olaszországra. Az a felfogas alakuld ki, nogy a Szuízi Csatorna Társaság alapszabályai nem engeaik'meg. hogy a csatomat valamely hadvi­selő állam «lol elzárjak", a népszövetség tagjai azonban a népszöy-tségi alapokmány 20. cikkelyéhefc alapján kimondottak, hogy hatályon kivül lő­het hely «zni mindazokat a kötelezettségeket, amelyek beleütköznek az alap­okmány kikötéseibe. :. -Büsmerték tehát, hogy abban az esetben, ha megtiltják.a fegyverkiviteltSzomaliföldre cs ^ntreaba, a népszövetségi tanácsnak jogában áll. hogy elrendelje a csatornán átkeld hajók megvizs­gálását es a tilalom alá eso szállitmányok lefoglalását. /MTl/ Té/Te - _ _

Next

/
Thumbnails
Contents